Az acetaldehid ecetsavvá történő oxidációja levegővel vagy oxigénnel gyökös mechanizmusú folyamat, perecetsav közbenső terméken keresztül. Az oxidációt legtöbb esetben oxigénnel végzik (az O2 ugyan drágább, de előnye a levegővel szemben, hogy nincs inert gáz komponens) pl. a Hoechst eljárása szerint, folytonos üzemű, saválló acélból készült, oszlopos buborékoltató reaktorban, 50–70 °C-on, Co- vagy Mn-acetát katalizátor jelenlétében, ecetsavas oldatban. A felszabaduló hő elvonása végett a reakcióelegyet egy hűtőrendszeren cirkuláltatják keresztül. Fontos azonban, hogy a hőmérséklet legalább 50 °C legyen, hogy az oxidációs folyamat és a peroxid bomlása megfelelő sebességgel menjen végbe. 70 °C felett viszont robbanásveszély áll fent. A hőmérséklet gondos szabályozásával korlátozni lehet az ecetsav oxidatív bomlását, aminek a terméke hangyasav, CO2, H2O és kevés CO. A gyártás során egyéb melléktermékek is keletkeznek, úgymint metil-acetát, metanol, metil-formiát és formaldehid is, melyeket desztillációval választanak el. Ennek során a melléktermékekkel együtt a víz is kidesztillál, és így vízmentes ecetsav marad vissza. Az ecetsav-szelektivitás 95–97% acetaldehidre.