A családi anamnézisben szereplő betegségek esetén orvosi szempontból az érintett rokonok száma és a betegség kialakulásakor betöltött életkoruk bír jelentőséggel.

A betegek – teljesen érhető módon – nem elsősorban az orvosi szempontokat nézik, inkább a betegségek érzelmi oldala tesz rájuk mély benyomást. Nem felejtik el, ha hosszas szenvedést láttak maguk körül, vagy ha fiatal rokonuk hirtelen halált halt. Akiben erős a meggyőződés a kockázat örökletes voltáról hajlamos tehetetlennek és sérülékenyebbnek érezni magát, elsősorban daganatos betegségek esetén. Itt a megelőzést, az életmódváltozást kell hangsúlyozni és elfogadtatni azt, hogy a szűrés fontos és van értelme, megelőző ereje. A kardiovaszkuláris megbetegedések és a 2-es típusú diabetes esetében sokan látják a befolyásolható tényezőket is (elhízás, dohányzás). Ezeket a betegségeket az érintettek általában kontrollálhatóbbnak érzik ezért motiválásra és prevencióra jól alkalmazhatóak.

Pácienseink véleményüket általában a környezetükben látott többi beteg alapján alakítják ki. Ez a látásmód korrigálásra, tisztázásra szorulhat, ezért fel kell tárnunk, hogyan látja betegünk az adott kórképet.

Az öröklődést sokan tévesen értelmezik. Nem azt tartják veszélyeztetettnek, akinek pl. szintén magas a koleszterinje, hanem azt, aki hasonlít a beteg rokonra külsejében vagy viselkedésében. Ezeket a félreértéseket is korrigálni kell. Sokan azzal csökkentik fenyegetettség-érzetüket, hogy elhitetik magukkal: nem is hasonlítanak az érintett rokonra, hogy nincs valós veszély, hiszen mások a családban sokáig éltek egészségtelenül („90 éves koráig dohányzott”), vagy éppen ellenkezően, fiatalon meghaltak egészséges életmód mellett. Egyes haláleseteket hajlamosak egyéb okokkal magyarázni („az a régi megfázás a szívére húzódott…”), az érintett rokon nem küzdött eléggé a betegsége ellen, vagy nemtörődöm volt. A betegek egy másik csoportja csak akkor érzi kontrollálhatónak rizikótényezőit, ha rendszeresen különböző szűrésekre jár, illetve betegségéről minél több ismeretet gyűjt össze. Az ő esetükben a felesleges félelmek csökkentése és az észszerűség keretein belül különböző szűrővizsgálatok támogatása a feladat. Nem szabad megfeledkeznünk arról, hogy az orvosi magyarázatnak illeszkednie kell a beteg által kialakított képhez, hogy a különböző szociális státuszú és intelligenciájú emberek más és más magyarázatot igényelhetnek.

Azok a páciensek, akiknek a családi anamnézisben daganatos betegség szerepel, sokszor érzik kifejezetten sebezhetőnek magukat, mert a betegséget kontrollálhatatlannak, végzetesnek, szörnyű lefolyásúnak látják, mely elkerülhetetlen halálos ítélet. Fontos szerepünk, hogy tisztázzuk, hogy helyes életmóddal, szűrésekkel a betegség megelőzhető, időben felismerve pedig gyógyítható.

A kardiovaszkuláris betegségek megítélése sokszínűbb. Sok páciens véleményét a sikeres kezelés, az invazív beavatkozás kedvezően befolyásolja. Sok hozzátartozó nyilatkozott úgy, hogy a szív eredetű halálozás idősebb korban elfogadható, „jó halál”-nak számít. Ismertetnünk kell betegeinkkel a kardiovaszkuláris betegségek súlyos lefolyása mellett az életmódváltozással megteremthető kiváló prevenciós lehetőségeket is. A cukorbetegséget sok beteg a korral járó, minimálisan veszélyes kórképnek tartja. Ilyen esetekben a diabetes súlyos szövődményeiről (magas kardiovaszkuláris halálozás, vesebetegségek, vakság, amputáció stb.) alaposan fel kell világosítani betegeinket, a megelőzésre intenzíven motiválnunk kell őket.