Kalabay László, Eőry Ajándék (szerk.)

Bevezetés a klinikumba


6. A család szerepe az egészség fenntartásában, a betegségek kialakulásában és gondozásában

dr. Oláh Ilona
 
Az orvosi hivatás jellemzője, hogy az orvoshoz forduló egyént egészében vizsgálja. Az egyes szakterületek szétválása lehetővé teszi a különböző szervek, szervrendszerek betegségeinek korszerű diagnosztikáját és terápiáját. Emellett nagyon nagy szükség van arra, hogy az orvos ne veszítse el azt a képességét, hogy a beteget a maga teljességében lássa. A különböző szakterületek ezt a szemléletmódot különböző mértékben teszik szükségessé vagy lehetségessé. A szemész például különböző szembetegséggel küszködő betegeket lát el. Ellátási tevékenységének célja az adott szembetegség megfelelő gyógyítása. Ritkán fordul elő, hogy a beteg problémáinak egészét megismerje. Az őt körülvevő család problémáit pedig még ritkábban.
Az egyéb szakterületekkel szemben a családorvoslás specialitása az, hogy az egyént állítja az orvosi munka középpontjába, őt követi hosszú életszakaszokon át és gyógyítja legkülönbözőbb betegségeit. Bár figyelmének középpontjában a beteg személye áll, aki egyszer szembetegséggel, máskor torokgyulladással, vagy mozgásszervi problémákkal küszködik, munkája során közvetlen kapcsolatba kerül a beteg legszorosabb értelemben vett környezetével, az őt körülvevő családdal, sok esetben a rokonsággal is. Ezáltal egyedülálló lehetősége nyílik arra, hogy a beteget és problémáit szélesebb kontextusban vizsgálhassa és olyan információkhoz jusson, melyet a beteg nem közöl, de amelyek a diagnózis megállapítását és a terápiát, vagy adott esetben a megelőzést (akár a beteg esetén akár családtagjainál) érdemben befolyásolják.
Huszonkét évvel ezelőtt járt hozzám egy fiatal nőbeteg terhesgondozásra. A terhességből szép, egészséges kislány született, akit újszülött kora óta ismerek. Bár gyerekkorában nem én voltam az orvosa, mert Budapesten gyermekgyógyász szakorvosok a gyerek háziorvosok és csak felnőtt korban „kerülnek át” a felnőtt háziorvoshoz, de a családlátogatásokon volt alkalmam sokszor látni őt. Gyakran előfordult, hogy én voltam „kéznél”, amikor az anyukának tanácsot kellett adni, mit tegyen a bárányhimlős gyerekkel, hogyan csillapítsa a lázát, mit kaphat menzeszgörcsre stb. Öt éve már hozzám tartozik a kislány, illetve felnőtt nő, aki éppen gyermeket vár.
Az orvoslás igazi kihívása, hogy az orvos felismerje a beteg sokszor szerteágazó panaszai és a kórelőzményében található elváltozások között az összefüggéseket, sőt, az ő feladata, hogy fényt derítsen a sok esetben a panaszok hátterében meghúzódó, ki nem mondott lelki okokra.
52 éves nőbeteg, aki korábban évente egyszer jött, hetente keresett fel különböző panaszokkal. Egyszer a szíve szúrt, máskor a feje fájt, később köhögéssel küszködött. Panaszai hátterében szervi eredetű betegségeket nem sikerült felfedezni. Végül egy alapos beszélgetés során derült ki, hogy panaszai a szeretett hozzátartozó elvesztése óta jelentkeztek. Megfelelő pszihoterápiával sikerült a beteg panaszait megszüntetni.
Az akut vagy krónikus betegségek gyógyításán túlmenően az orvos feladata az egészségtudatosság fejlesztése, megóvni az egyént a betegségeket okozó kockázati tényezőktől, ha pedig a betegség mégis kialakul, a lehető legkorábbi stádiumban felismerni azt a lehető legteljesebb gyógyulás érdekében.
A háziorvos ezen túlmenően azzal a különleges lehetőséggel is rendelkezik, hogy nem csak az egyént, hanem az esetek döntő többségében az őt körülvevő családot is ellátja. Talán a legnagyobb lehetőség abból adódik, hogy az ellátás esetenként a beteg lakásán történik, így mód adódhat a beteget körülvevő család megismerésére annak szociális, kulturális, gazdasági, etnikai környezetében.
Az egyén egészségi állapotát a genetikai tényezőkön kívül az említett környezeti faktorok határozzák meg. Ezek adott esetben kockázati tényezőt is jelentenek. A genetikai tényezők figyelemmel kísérése alapvető orvosi feladat. Nagyon sok családi halmozódást mutató betegséget ismerünk. Sok ilyen betegség kialakulásában egyéb, szocio-kulturális tényezők által befolyásolt, életmódbeli szokásokból adódó rizikófaktor is szerepet játszik. Ilyen például a 2-es típusú (felnőttkori) cukorbetegség. Ha a beteg első fokú rokonai között 2-es típusú cukorbeteg van, komoly esélye van a cukorbetegségre. Ha több első fokú rokonánál fordul elő, akár 80% feletti is lehet az esély. Ezt az esélyt tovább növeli, illetve szerencsés esetben csökkenti a családi környezet által meghatározott életmód. Sok cukorbeteget látunk olyan családokban, ahol több túlsúlyos, helytelenül táplálkozó, mozgásszegény életmódot folytató családtag van.
Az ilyen családoknál különösen fontos az orvos egészségnevelő munkája. Ha idejében feltárjuk a problémát a családtagok előtt, majd megfelelő életmód-terápiát alkalmazunk, a betegség kialakulása késleltethető, vagy akár el is kerülhető. A helytelenül táplálkozó családokban fontos megnyernünk azt a családtagot, általában az anyát, vagy nagymamát, aki vásárol és elkészíti az ételeket. Sokszor ő maga nem is beteg, de ő alakítja ki a helytelen táplálkozási szokásokat.
Az egyik családban, ahol sok túlsúlyos családtag van, feltűnt a gyerek mértéktelen csokoládé fogyasztása. Kiderült, hogy a nagymama csokoládéval, cukrozott befőttekkel és süteményekkel kedveskedik a gyereknek. Sikerült megfelelő érvekkel meggyőzni, hogy változtasson szokásán, inkább friss gyümölccsel és zöldséggel helyettesítse az édességeket, játsszon, foglalkozzon többet a gyerekkel, vigye kirándulni. Egy másik családban azért fogyasztott a gyerek túl sok édességet, mert az elfoglalt szülők tízórai helyett pénzt adtak a gyereknek, amin az iskolai büfében csokoládét vásárolt.
Az önpusztító életmódot folytató családokban gyakrabban nő fel olyan gyerek, aki maga is önpusztító életmódot folytat akár gyerekkorában is, gyakoribb az alkohol- és a drogfogyasztás, a szexuális úton terjedő betegségek, a dohányzás, a helytelen táplálkozás, esetenként alultápláltság. Előfordulhat kiskorúak bántalmazása, családon belüli erőszak. Ezekre a családokra fokozott figyelemmel kell lennünk.
Alkoholfüggő nőbetegem otthoni ellátása alkalmával észrevettem, hogy a 12 éves fiún bántalmazás nyomai láthatóak. Az anya nehezen ugyan, de elmondta, hogy az alkoholbeteg apa gyakran bántalmazza a gyereket. A gyámhatóság és a felnőtt testvér segítségével sikerült megoldani a problémát.
Fontos tudatosítani betegeinkben, hogy milyen nagy hatással van a gyerekre a jó példa, és sajnos a rossz példa is. Nemcsak a felnőttek vannak jó, vagy rossz hatással a gyerekekre. Előfordult, hogy az óvodás gyerek hazament, és kérte a szüleit, hogy szokjanak le a dohányzásról, mert azt hallotta a doktor bácsitól, hogy a dohányzás betegséget okoz. Drogfüggő házaspár betegeim azért kérték az elvonó kezelést, mert cseperedő 3 éves kislányuk egyre több törődést „követelt” magának, amit a szülők nem tudtak teljesíteni.
A megelőzés szerepe egyre inkább nyilvánvalóvá válik. Azokat a betegségeket, amelyeket nem tudunk megelőzni, idejében fel kell tárnunk és megfelelően kezelnünk kell. Ebben is nagy szerepe van a család megfelelő egészség-kultúrájának, szokásainak. Egy jó családban természetes, hogy a családtagok rendszeresen részt vesznek a szűrővizsgálatokon. Ha ez mégsem megy gördülékenyen, a családlátogatás szintén jó alkalom a családorvos számára, hogy olyan családtagokat is bevonjon a prevencióba, akik egyébként nem nagyon keresik fel a rendelőt. Nemegyszer előfordul, hogy a nagyszülő orvosi ellátása közben olyan családtagokkal találkozom, akik évek óta nem kerestek fel. Őket fel tudjuk kérni egy esetleges szűrővizsgálatra akkor is, ha egészségesnek érzik magukat. Az életkornak megfelelően ajánlott szűrővizsgálatok nem mindenkinek elégségesek.
A családi halmozódást mutató daganatféleségek előfordulásakor szükség lehet már jóval fiatalabb életkorban elkezdeni a szűrővizsgálatot, mint ahogyan azt az átlag népességnél a protokollok előírják. Így derült fény egy vastagbél daganatban 46 évesen elhunyt férfi 22 éves lányánál gyulladásos bélbetegségre, mely fokozott rizikót jelent egy későbbi daganatos betegségre. Rendszeres szakorvosi ellenőrzéssel elkerülhető a nagyobb baj.
Egy másik fiatal betegemnél szintén teljesen panaszmentes állapotban derült fény a cukorbetegségre. Mindkét szülő, két nagyszülő cukorbeteg volt. A fiatal hölgynél szűrővizsgálatként elvégzett terheléses vércukorvizsgálattal a cukorbetegség előállapotát jelentő úgynevezett csökkent szénhidrát-toleranciát találtunk. Őt már a tervezett terhesség előtt gondozásba vettük, megfelelő életmód terápiával elkerülhető volt a terhességi cukorbetegség inzulinkezelése.
Nemcsak a prevencióban, hanem a betegségek gyógyításában és gondozásában is nagy szerepe van a családnak. Az idős, magatehetetlen betegek ápolása a nagy családokban, ahol „mindig van otthon egy felnőtt ember”, sokkal könnyebben megoldható. Szerencsés, ha a fekvőbeteg ápolása nem egyetlen családtagra hárul. Az egyedülálló vagy kis családban, esetleg csonka családban élőkre sokszor nehezen megoldható feladat hárul. A fekvőbetegek otthoni ápolásában az úgynevezett ápolási szolgálatok tudnak segíteni. A családorvos kezdeményezésére naponta néhány órára ápolónőt küldenek a beteg lakására, aki segít a fekvőbeteget ellátó családtagnak. Ezzel csökkenthető a segítő családtagok idő előtti kifáradása, „kiégése”.
A fenti példák alapján is láthatjuk, hogy a családnak milyen nagy szerepe van a betegségek kialakulásában és gyógyításában. A családorvoslás nagy lehetősége a családok problémáinak komplex kezelése. A családorientált betegség megközelítés jelenleg is, de perspektivikusan még inkább a szakma alapvető sajátossága. A családorvoslás az orvostudomány egyetlen olyan szakterülete, ahol az orvos folyamatosan kapcsolatban van 1500–2000 beteggel, 500–600 családdal. A betegellátás egysége az egyén, de a folyamatos, problémaorientált, komplex ellátás miatt a társadalom legkisebb egységét, a családot is be kell vonni az ellátás egységébe. Amikor a beteg problémáját feltárjuk, betegségét megállapítjuk, kezelését megtervezzük és az megvalósul, csaknem minden vonatkozásban a család is érintett. Ismereteket szerzünk arról, hogy a beteg problémáinak, esetleg betegségének hátterében mennyiben húzódik meg olyan tényező, amely a családdal szorosan összefügg.
A család mint egység kezelése, a családdal mint közösséggel való foglalkozás a családorvos lehetősége és tevékenységének fontos módszere. A családszerkezet feltérképezése, a szerepek megismerése dinamikus folyamatot jelent. Ha ez a kapcsolat megfelelően alakul, akkor megismerhetők, esetleg előre jelezhetők a konfliktusok, azok megoldása, esetleg az orvos által nyújtott támogatás is.
A családgondozás nemcsak a gyakorló orvos munkamódszere, hanem egyre inkább ellátási igény is. Ha megvalósul, akkor igazán kiteljesedik a családorvos ellátási tevékenysége, optimálissá válik a betegellátás, különösen a krónikus betegek gondozása és a megelőzés. A megelőzés és gondozás a családorvosi munka adott lehetősége, általánosan elvárt feladata, egyben munkamódszere is.
A családorvoslás szakmai jellemzői alapján a folyamatos betegellátás szerves része a megelőzés, amely minden ellátott betegre vonatkozik. A születéstől a halálig tartó kapcsolat és megfigyelés, az egyén és a család észlelése mind kínálja a lehetőséget a megelőzés kezdeményezésére. Az egyén életútjának követése a lehető legkorábbi, személyre szóló tanácsok nyújtását teszi lehetővé. Ezt támogatni lehet a családról, a környezetről szerzett információkkal, mindazok bevonásával, akik támogathatják törekvéseinket.
A betegek saját otthonukban történő ellátása a családorvosi munka sajátossága. Ha a beteget az orvos otthonában keresi fel, az ambulánstól eltérő szituációba kerül. Sok szempontból ideálisabb, hiszen a beteg megszokott környezetében van, és többnyire családtagjai veszik körül. Lehetőség nyílik a szó legigazibb értelmében családorvosi ellátásra, hatékony komplex gyógyító-megelőző tevékenységre. Ha a beteg mentesül a várók és rendelők nyomasztó hangulatától, sokkal inkább megvalósulhat a partneri orvos–beteg kapcsolat, a beteg sokkal könnyebben megnyilatkozik problémáiról. Különösen fontos ez azon betegek számára, akik mozgásszervi betegségük, vagy érzékszervi betegségük kapcsán egyébként is nagyon kiszolgáltatottak.
A családok kulturális, gazdasági, etnikai vonatkozásban is sokfélék lehetnek. Nagyon fontos, hogy elfogadjuk az ebből a sokféleségből adódó szemléletbeli, hitbeli, szokásbeli, magatartásbeli különbségeket, mindenképpen semleges álláspontra helyezkedve. Megfelelő empátiával sikeres gyógyító és megelőző munkát végezhetünk.
 

Bevezetés a klinikumba

Tartalomjegyzék


Kiadó: Semmelweis Kiadó

Online megjelenés éve: 2026

ISBN: 978 963 331 716 7

A szó igazi értelmében orvossá válni nem könnyű feladat. Évtizedek munkája kell hozzá. A hosszú oktatói tapasztalat alapján állítjuk: van néhány gondolatkör, momentum, amelyet a későbbi évek alatt nem hangsúlyoznak eléggé (pl. orvos-példakép, kudarckezelés, önálló döntéshozatal, financiális szempontok). A gyakorló orvos ezeket idővel többé-kevésbé mégis elsajátítja, a mások és gyakran saját kudarcain keresztül. Az új tárgy ehhez is segítséget kíván nyújtani.

Hivatkozás: https://mersz.hu/kalabay-eory-bevezetes-a-klinikumba//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

Kivonat
fullscreenclose
printsave