Eke András, Kollai István

Fejezetek az élettan tantárgyból

Az akciós potenciál terjedése

Az akciós potenciál terjedése képezi az idegrendszeri információ-szállítás alapját.

Az excitáció végigfut a membrán minden egyes pontján.

Az ingerületterjedés alapja a lokális áramkörök kialakulása (1.11. ábra)

Harvard

(): . : . : /hivatkozas/m1346fazet_177/#m1346fazet_177 ()

Chicago

. . . : . (: /hivatkozas/m1346fazet_177/#m1346fazet_177)

APA

(). . . (: /hivatkozas/m1346fazet_177/#m1346fazet_177)

BibTeX EndNote Mendeley Zotero

1.11. ábra. A kialakuló lokális áramok a szomszédos membránrészeket a küszöbfeszültségen túl depolarizálják

A terjedési sebesség a következő tényezőktől függ:

akciós potenciál amplitúdója – minél nagyobb az amplitúdó, annál jobban növekszik a
search
és így annál több Na+ ion jut a belső térbe, tehát nő a lokális áramkörökben az áram intenzitása, így az nagyobb távolságra terjed;
a felszálló szár (depolarizáció) meredeksége – annál gyorsabban, illetve hamarabb kerül a szomszédos membrán-terület depolarizált állapotba, minél gyorsabban kialakul a lokális áramkör;
rostátmérő – nagyobb rost esetén a belső tér ellenállása kisebb, így nagyobb a térkonstans és messzebbre terjed a lokális áram;
membránkapacitás – minél kisebb a kapacitás, annál kisebb a kapacitív áram, tehát az ilyen irányú áramveszteség, azaz több áram folyhat az axon mentén; – myelin hüvely és a saltatorikus ingerületvezetés (1.12. ábra).

Harvard

(): . : . : /hivatkozas/m1346fazet_181/#m1346fazet_181 ()

Chicago

. . . : . (: /hivatkozas/m1346fazet_181/#m1346fazet_181)

APA

(). . . (: /hivatkozas/m1346fazet_181/#m1346fazet_181)

BibTeX EndNote Mendeley Zotero

1.12. ábra. A saltatorikus ingerületvezetés mechanizmusa

A lokális áramkörök egy-egy Ranvier-befűződés által meghatározott távolságra alakulnak ki. Az akciós potenciál a befűződések között elektrotónusosan terjed. Van ugyan a membrán és a myelin hüvelyen keresztül áramveszteség, amit az akciós potenciál amplitúdójának csökkenése jelez, ám ez nem olyan mértékű, hogy a potenciálváltozás a következő befűződésben ne lenne képes depolarizálni a membránt.

A Hodgkin ciklus és a transzmembrán ionáramok csak a Ranvier-befűződésben alakulnak ki, így a restitúciós Na+ - K+ pumpa aktiválódása is csak itt következik be. A befűződések között az akciós potenciál passzívan terjed, tehát nem igényel ilyen természetű energiát. A passzív terjedés gyorsabb vezetési sebességet biztosít, mint a Hodgkin-ciklus pontról-pontra történő kialakulása. A saltatorikus ingerület-vezetés tehát egyszerre gyors és energiatakarékos.

A saltatorikus ingerületvezetés alapja a myelin hüvelyen keresztül történő csekély áramveszteség. Ennek magyarázata a myelin hüvely szerkezetében rejlik. A szerkezet lényege egy többszörösen felcsavarodott Schwann-sejt membrán, külső részében myelinnel töltve. A keresztirányú membrán ellenállások összeadódnak, így az eredő ellenállás nő, a rezisztív áramveszteség csökken (RE = R1 + R2 + R3...). A membrán kapacitások is sorba kapcsolva adódnak össze, de ebben az esetben az eredő kapacitás lecsökken, így csökken a kapacitív áramveszteség is

Tartalomjegyzék

Kiadó: Semmelweis Kiadó

Online megjelenés éve: 2026

ISBN: 978 963 331 715 0

Orvostudomány Semmelweis Kiadó könyvei

Elsősorban orvostanhallgatók élettani tanulmányait hivatott segíteni. Hasznos olvasmány lehet ugyanakkor orvosok, szakorvosok számára is, sőt a társszakmák érdeklődő (gyógyszerész, biológus stb.) hallgatói számára is. Az élettan három fontos és egyben nehéz témakörének megértését célozza meg azáltal, hogy a jelenleg elérhető ismereteket jól érthető és átlátható formába rendezi.

Hivatkozás: https://mersz.hu/eke-kollai-fejezetek-az-elettan-tantargybol//

BibTeX EndNote Mendeley Zotero