Eke András, Kollai István

Fejezetek az élettan tantárgyból


Inhibitoros (gátló) synapsisok

A synapsisok jelentős része gátló synapsis, a környezetből a szervezetbe jutó információ 99%-a gátlódik (a sztrichnin görcskeltő hatása ezen gátlás feloldásán alapszik). A gátlás történhet úgy, hogy a gátló transzmitter hatására a poszt-synapticus membrán PK+- a megnő, amelynek következtében a membránpotenciál közeledik EK+- hoz, azaz hyperpolarizálódik. A hyperpolarizált membránon az aktiváló (depolarizáló) synapsisok kevésbé hatékonyak. Az inhibitoros poszt-synapticus potenciál (IPSP) egyensúlyi potenciálja a EK+ közelében helyezkedik el.
A gátló synapticus működés egy másik mechanizmusa a növekedésén alapszik.
Egyes esetekben, amikor az körülbelül megegyezik Em-mel a növekedése önmagában nem vezet a membránpotenciál lényeges megváltozásához. Ugyanakkor azonban gátolja egy depolarizáló, tehát aktiváló synapticus hatás érvényesülését: az aktiváló synapticus hatás alatt ilyenkor a Na+ ionoknak a sejtbe történő belépését Clionok belépése is kíséri, így a nettó töltés viszonyok nem változnak, tehát depolarizáció nem alakul ki. Jellegzetes gátló transzmitterek a GABA és a glycin (1.15. ábra).
 
1.15. ábra. Az IPSP egyensúlyi potenciáljának meghatározása
 

Fejezetek az élettan tantárgyból

Tartalomjegyzék


Kiadó: Semmelweis Kiadó

Online megjelenés éve: 2026

ISBN: 978 963 331 715 0

Elsősorban orvostanhallgatók élettani tanulmányait hivatott segíteni. Hasznos olvasmány lehet ugyanakkor orvosok, szakorvosok számára is, sőt a társszakmák érdeklődő (gyógyszerész, biológus stb.) hallgatói számára is. Az élettan három fontos és egyben nehéz témakörének megértését célozza meg azáltal, hogy a jelenleg elérhető ismereteket jól érthető és átlátható formába rendezi.

Hivatkozás: https://mersz.hu/eke-kollai-fejezetek-az-elettan-tantargybol//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

Kivonat
fullscreenclose
printsave