Eke András, Kollai István

Fejezetek az élettan tantárgyból

2. Az elektrokardiogram

Dr. Kollai Márk

A szívműködést kísérő elektromos változások a szív körül egy változó irányú és erősségű elektromos erőteret hoznak létre, amely a test felszínére terjedve, felületi elektródák és megfelelő erősítőberendezés segítségével regisztrálható. A testfelszínről meghatározott helyzetű elektródákkal elvezetett, ciklusosan változó elektromos aktivitást elektrokardiogramnak, rövidítve EKG-nak nevezzük. Az EKG felfedezése Willem Einthoven holland fiziológus nevéhez fűződik, akinek a század elején tett megfigyelései a mai napig változatlanul helytállnak. Az EKG-berendezés aránylag egyszerű volta és elfogadható ára lehetővé teszi, hogy az EKG-készülék minden gyógyintézmény, sőt családorvos kelléktárában szerepeljen és munkájában segítségére legyen. Ez a lehetőség és egyben elvárás azt igényli, hogy az EKG-görbe kialakulásának mechanizmusáról és az egyes eltérések patofiziológiai hátteréről a gyakorlóorvos biztos tudással rendelkezzék.

Az EKG-görbe eltérései alapvetően fontos eligazítást adnak olyan kórképek diagnózisa esetén, mint az ingerképzés és ingerületvezetés zavarai, az elektrolitháztartás megváltozása, valamint a szívizom hipertrófiája, illetve ischaemiája. Fontos tudni ugyanakkor, hogy a szívizom kontrakciós ereje, illetve a szív pumpafunkciója az EKG-görbék alapján nem ítélhető meg.

Tartalomjegyzék

Kiadó: Semmelweis Kiadó

Online megjelenés éve: 2026

ISBN: 978 963 331 715 0

Orvostudomány Semmelweis Kiadó könyvei

Elsősorban orvostanhallgatók élettani tanulmányait hivatott segíteni. Hasznos olvasmány lehet ugyanakkor orvosok, szakorvosok számára is, sőt a társszakmák érdeklődő (gyógyszerész, biológus stb.) hallgatói számára is. Az élettan három fontos és egyben nehéz témakörének megértését célozza meg azáltal, hogy a jelenleg elérhető ismereteket jól érthető és átlátható formába rendezi.

Hivatkozás: https://mersz.hu/eke-kollai-fejezetek-az-elettan-tantargybol//

BibTeX EndNote Mendeley Zotero