MeRSZ online
okoskönyvtár
Több száz tankönyv egy helyen.
Online. Bárhol. Bármikor.
Fejezetek az élettan tantárgyból
Az EEG szinkronizációja
Az a tény, hogy a több milliméternyi EEG-elektróda által „látott” több ezer piramissejt szummált dendritikus potenciáljai 0 μV-tól – azaz az izoelektromos szinttől – eltérő, formált EEG-hullámokat eredményez, azt jelenti, hogy számos agykérgi kolumna aktivitása egymással szinkron, potenciáljaik azonos fázisba kerülnek. A szinkronizáló nem specifikus afferentációt nagyrészt a thalamus tartja fenn (3.6. táblázat). A mechanizmus alapját azok a visszacsatoló körök képezik, melyeken keresztül egy, a thalamus nem specifikus magvaiból a kérgi piramissejtek dendritjeihez futó aspecifikus afferentáció egyben gátolja a projiciáló, illetve a szomszédos sejtek aktivitását. Ezek a sejtek a mintegy 100 msec-ig tartó gátlás után felszabadulva aktív állapotba mennek át. A thalamicus oszcillátor frekvenciája függ a beérkező szenzoros ingerületektől, valamint az ébresztés szintjétől, és érzékeny a narkózisra is. 50 Hz specifikus szenzoros ingerlési frekvencia felett megszűnik az agykérgi dendritikus IPSP–EPSP-ciklus, és így az agykérgi lassú hullámú tevékenység deszinkronizálódik (átmenet az a-ritmusból a β-ritmusba).
A thalamus és az agykéreg kapcsolatát jellemzi, hogy
-
A thalamus és az agykéreg reciprok neuronális kapcsolatban vannak.
-
A thalamus ritmikus aktivitása EPSP–IPSP-ciklusokat gerjeszt az agykéregben, mely szinkronizált kérgi EEG-hullámokká (α) integrálódik.
-
A thalamus ritmikus aktivitása az éberségi szint függvénye.
-
A thalamus egy kapu: ha átengedi a specifikus aszcendáló szenzoros információt, akkor egyben lehetővé teszi, hogy a kéreg azt befogadja (3.6. táblázat, RELÉ-üzemmód); ha nem, akkor a szinkronizált szerveződés állapotában biztosítja, hogy a kéreg feldolgozhassa a korábban befogadott információt (3.6. táblázat, OSZCILLÁTORüzemmód)
Tartalomjegyzék
- Fejezetek az élettan tantárgyból
- Impresszum
- Előszó
- 1. Ideg- és izomműködés
- A sejtmembrán működése
- Transzportfolyamatok
- Membránpotenciál
- Akciós potenciál
- A „Voltage-clamp” technika
- Elektrotónusos jelenségek
- Az akciós potenciál terjedése
- A kémiai synapsis működésének élettana
- A transzmitter anyagok csoportosítása
- Az izomműködés élettana
- 2. Az elektrokardiogram
- A szívizomsejt elektromos aktivitásának regisztrálása extracelluláris elektródákkal
- A működő szívizom mint feszültségforrás
- Az Einthoven-féle végtagi elvezetések
- A normális elektrokardiogram
- Az EKG-hullámok vektoriális analízise
- A QRS-komplexum kialakulása
- A szív elektromos főtengelye
- Unipoláris elvezetések
- A felerősített unipoláris elvezetések
- Az unipoláris mellkasi elvezetések
- A QRS-komplexum változása kóros körülmények között
- A „sértési” áram és a szívizom ischemia diagnosztikájának elvi alapjai
- A szívizomsejt elektromos aktivitásának regisztrálása extracelluláris elektródákkal
- 3. Szomatoszenzoros működés, agyi elektromos tevékenység, ébresztés, ébrenlét – alvás
- Felhasznált források
Kiadó: Semmelweis Kiadó
Online megjelenés éve: 2026
ISBN: 978 963 331 715 0
Elsősorban orvostanhallgatók élettani tanulmányait hivatott segíteni. Hasznos olvasmány lehet ugyanakkor orvosok, szakorvosok számára is, sőt a társszakmák érdeklődő (gyógyszerész, biológus stb.) hallgatói számára is. Az élettan három fontos és egyben nehéz témakörének megértését célozza meg azáltal, hogy a jelenleg elérhető ismereteket jól érthető és átlátható formába rendezi.
Hivatkozás: https://mersz.hu/eke-kollai-fejezetek-az-elettan-tantargybol//
BibTeXEndNoteMendeleyZotero
gomb segítségével választhatsz, hogy fejezetről fejezetre lapozva vagy inkább folyamatosan görgetve olvasnád-e a könyvet.
