5. Hogyan is döntünk? Heurisztikák és döntési torzítások
Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!
Hivatkozások
Válaszd ki a számodra megfelelő hivatkozásformátumot:
Harvard
Vörös Zsófia (2026): Gazdasági döntéshozatal a viselkedési közgazdaságtan szemszögéből. : Akadémiai Kiadó.
https://doi.org/10.1556/9789636641818Letöltve: https://mersz.hu/hivatkozas/m1356gdavk_165/#m1356gdavk_165 (2026. 02. 20.)
Chicago
Vörös Zsófia. 2026. Gazdasági döntéshozatal a viselkedési közgazdaságtan szemszögéből. : Akadémiai Kiadó.
https://doi.org/10.1556/9789636641818
(Letöltve: 2026. 02. 20.https://mersz.hu/hivatkozas/m1356gdavk_165/#m1356gdavk_165)
APA
Vörös Z. (2026). Gazdasági döntéshozatal a viselkedési közgazdaságtan szemszögéből. Akadémiai Kiadó.
https://doi.org/10.1556/9789636641818.
(Letöltve: 2026. 02. 20.https://mersz.hu/hivatkozas/m1356gdavk_165/#m1356gdavk_165)
A viselkedési közgazdaságtan általában kockázatos helyzetekben hozott döntéseket vizsgál. A neoklasszikus elméletekhez hasonlóan a viselkedési közgazdaságtan szerint is az alternatívák közti választás alapja az egyes alternatívák bekövetkezési valószínűségeinek és eredményeinek számba vételén alapul. A viselkedési közgazdaságtan azonban azokat a szubjektív folyamatokat és transzformációkat vizsgálja, amelyeken keresztül értéket rendelünk az egyes alternatívák mellé és észleljük, megbecsüljük azok bekövetkezési gyakoriságát. A szubjektív folyamatok és transzformációk következtében kialakult legtöbb döntési anomália Hirshleifer (2001) szerint a következő négy ok közül valamelyikre vezethető vissza: önámítás vagy optimista illúziók, heurisztikus egyszerűsítés, érzelmek és egyénközi interakciók.