5.2. Egyszerűsítési heurisztikák és az információfeldolgozás hibái
Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!
Hivatkozások
Válaszd ki a számodra megfelelő hivatkozásformátumot:
Harvard
Vörös Zsófia (2026): Gazdasági döntéshozatal a viselkedési közgazdaságtan szemszögéből. : Akadémiai Kiadó.
https://doi.org/10.1556/9789636641818Letöltve: https://mersz.hu/hivatkozas/m1356gdavk_250/#m1356gdavk_250 (2026. 02. 20.)
Chicago
Vörös Zsófia. 2026. Gazdasági döntéshozatal a viselkedési közgazdaságtan szemszögéből. : Akadémiai Kiadó.
https://doi.org/10.1556/9789636641818
(Letöltve: 2026. 02. 20.https://mersz.hu/hivatkozas/m1356gdavk_250/#m1356gdavk_250)
APA
Vörös Z. (2026). Gazdasági döntéshozatal a viselkedési közgazdaságtan szemszögéből. Akadémiai Kiadó.
https://doi.org/10.1556/9789636641818.
(Letöltve: 2026. 02. 20.https://mersz.hu/hivatkozas/m1356gdavk_250/#m1356gdavk_250)
A döntési torzítások második nagy csoportja az információfeldolgozás leegyszerűsítéséből fakad. Az egyszerűsítő heurisztikák használata körüli kérdések egyre nagyobb figyelmet kapnak napjainkban, az információs dömping korában, hiszen lehetetlen annyi információt feldolgozni, amennyivel napi szinten találkozunk. Amikor több információval találkozunk, mint amennyit képesek vagyunk hatékonyan feldolgozni, információs túlterhelés (information overload) alakul ki. Információs túlterhelés esetén az egyszerűsítő és szűrő heurisztikák és az azokból adódó előnyök vagy hátrányok különösen fontos szerepet játszhatnak döntéseinkben és azok kimenetében.