5.2.1. Lehorgonyzási heurisztika
Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!
Hivatkozások
Válaszd ki a számodra megfelelő hivatkozásformátumot:
Harvard
Vörös Zsófia (2026): Gazdasági döntéshozatal a viselkedési közgazdaságtan szemszögéből. : Akadémiai Kiadó.
https://doi.org/10.1556/9789636641818Letöltve: https://mersz.hu/hivatkozas/m1356gdavk_252/#m1356gdavk_252 (2026. 02. 20.)
Chicago
Vörös Zsófia. 2026. Gazdasági döntéshozatal a viselkedési közgazdaságtan szemszögéből. : Akadémiai Kiadó.
https://doi.org/10.1556/9789636641818
(Letöltve: 2026. 02. 20.https://mersz.hu/hivatkozas/m1356gdavk_252/#m1356gdavk_252)
APA
Vörös Z. (2026). Gazdasági döntéshozatal a viselkedési közgazdaságtan szemszögéből. Akadémiai Kiadó.
https://doi.org/10.1556/9789636641818.
(Letöltve: 2026. 02. 20.https://mersz.hu/hivatkozas/m1356gdavk_252/#m1356gdavk_252)
A lehorgonyzási heurisztika (anchoring) alkalmazása során egy kezdeti referenciaponthoz igazítják az emberek a döntéseiket, még akkor is, ha ez a referenciapont nem jelent semmit egy adott döntési szituációban; az emberek a horgony, egy kezdeti paraméter szerint változó becsléseket adnak ugyanarra az értékre a különböző döntési helyzetekben, vagy nem igazítják a becsléseiket megfelelően, nem távolodnak el a horgonytól (Kahneman és Tversky, 1974). Horgonyként szolgálhat egy emlék, egy olvasott adat vagy egy tapasztalati úton szerzett érték is, de az önkényes horgonyok is hatással lehetnek a döntéshozatalra.
Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!
Hivatkozások
Válaszd ki a számodra megfelelő hivatkozásformátumot:
Harvard
Vörös Zsófia (2026): Gazdasági döntéshozatal a viselkedési közgazdaságtan szemszögéből. : Akadémiai Kiadó.
https://doi.org/10.1556/9789636641818Letöltve: https://mersz.hu/hivatkozas/m1356gdavk_253/#m1356gdavk_253 (2026. 02. 20.)
Chicago
Vörös Zsófia. 2026. Gazdasági döntéshozatal a viselkedési közgazdaságtan szemszögéből. : Akadémiai Kiadó.
https://doi.org/10.1556/9789636641818
(Letöltve: 2026. 02. 20.https://mersz.hu/hivatkozas/m1356gdavk_253/#m1356gdavk_253)
APA
Vörös Z. (2026). Gazdasági döntéshozatal a viselkedési közgazdaságtan szemszögéből. Akadémiai Kiadó.
https://doi.org/10.1556/9789636641818.
(Letöltve: 2026. 02. 20.https://mersz.hu/hivatkozas/m1356gdavk_253/#m1356gdavk_253)
Kahneman és Tversky (1973) egyik kísérletében a résztvevők előszőr megpörgettek egy rulettkereket. A rulettkerék úgy volt beállítva, hogy 10-nél vagy 65-nél álljon meg. Ezt követően arra kérték a résztvevőket, hogy tippeljék meg az afrikai országok arányát az ENSZ-ben. Akik 10-et pörgettek a rulettkeréken, átlagosan 25 százalékot tippeltek, a 65-öt pörgetők pedig 45 százalékot (12. ábra).
Hivatkozások
Válaszd ki a számodra megfelelő hivatkozásformátumot:
Harvard
Vörös Zsófia (2026): Gazdasági döntéshozatal a viselkedési közgazdaságtan szemszögéből. : Akadémiai Kiadó.
https://doi.org/10.1556/9789636641818Letöltve: https://mersz.hu/hivatkozas/m1356gdavk_254/#m1356gdavk_254 (2026. 02. 20.)
Chicago
Vörös Zsófia. 2026. Gazdasági döntéshozatal a viselkedési közgazdaságtan szemszögéből. : Akadémiai Kiadó.
https://doi.org/10.1556/9789636641818
(Letöltve: 2026. 02. 20.https://mersz.hu/hivatkozas/m1356gdavk_254/#m1356gdavk_254)
APA
Vörös Z. (2026). Gazdasági döntéshozatal a viselkedési közgazdaságtan szemszögéből. Akadémiai Kiadó.
https://doi.org/10.1556/9789636641818.
(Letöltve: 2026. 02. 20.https://mersz.hu/hivatkozas/m1356gdavk_254/#m1356gdavk_254)
12. ábra. Tippek a ruletteredmény függvényében.
Forrás: Kahneman és Tversky (1973)