Vörös Zsófia: Gazdasági döntéshozatal a viselkedési közgazdaságtan szemszögéből
›
5. Hogyan is döntünk? Heurisztikák és döntési torzítások
›
5.1. Önámítás vagy optimista illúziók
›
5.1.1. Az optimista illúziók eredete és következményei

5.1.1. Az optimista illúziók eredete és következményei

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A túlzott optimizmushoz és magabiztossághoz, a magas kontroll illúzióhoz különböző információkezelési utakon juthatunk el (Bénabou and Tirole, 2016). Míg egyes kutatók szerint a túlzott magabiztosság elsősorban egy kognitív folyamatokon alapuló jelenség, és hibás számításokon alapuló következtetésekből ered (Kahneman és Tversky, 1996; Logg és szerzőtársai, 2018), addig mások a túlzott magabiztosságot a motivált gondolkodás leggyakoribb megnyilvánulásának tekintik, amelyet az a vágy hajt, hogy az egyén önmagát és saját kilátásait pozitív fényben lássa (Bénabou és Tirole, 2016; Epley és Gilovich, 2016; Thaler, 2021).

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A kettős feldolgozási modell szerint az intuitív gondolkodás, azaz a heurisztikák használata veret az olyan torzításokhoz, mint például a túlzott magabiztosság (Griffin és szerzőtársai, 2012). A megerősítési torzítás (confirmation bias) azt a szokást írja le, mely szerint hajlamosak vagyunk olyan információk keresésére és nagyobb súllyal figyelembevételére, amelyek alátámasztják előzetes véleményünket, míg a feltételezéseinket helytelenítő információkat sokszor figyelmen kívül hagyjuk. Mindez érvényesülhet akkor is, ha az emlékeink között keresgélünk, vagy egy hipotézist alátámasztó érvelést próbálunk megfogalmazni (Hahn és Harris, 2014). A modern infokommunikációs platformok, sokszor tovább erősítve e folyamatokat, olyan algoritmusokat is használnak, amelyek olyan hirdetéseket, híreket, véleményeket tesznek elénk, melyek kicsengése összhangban áll érdeklődésünkkel, eredeti véleményünkkel.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Másrészről az embereknek általában több információjuk van saját magukról, mint másokról, illetve sokszor egocentrikusan gondolkodnak, így kevésbé veszik figyelembe a számításaiknál a másokról érkező híreket, emiatt a másokhoz hasonlított eredményelvárások, esélybecslések sokszor sérülnek (Camerer és Lovallo, 1999; Moore és Cain, 2007).

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Az emberek azonban sokszor irracionálisan optimisták vagy túl nagy az önbizalmuk, mert motiváltak arra, hogy ilyenek legyenek, hiszen hinni akarnak a sikerükben, amikor például elkezdenek egy vállalkozást, részvényeket vásárolnak, vagy egyszerűen csak jól akarják érezni magukat. Számos, különböző területen végzett empirikus tanulmány bizonyítja továbbá, hogy az emberek érvelését az általuk elérni kívánt célok is alakítják (Kurdoglu, 2022; Stanley és szerzőtársai, 2020; Thaler, 2021), hiszen a motivációs folyamatok által vezérelt túlzott magabiztosság pszichológiai és funkcionális szükségleteket elégíthet ki (Bénabou és Tirole, 2016; Eisenbach és Schmalz, 2015). Az intuitív folyamatokkal ellentétben a túlzott motivációs magabiztosság a rossz híreket hozó információforrások stratégiai figyelmen kívül hagyásával, a negatív információkkal való szembesüléskor a meggyőződések frissítésének elmulasztásával vagy a kívánt információs jelek létrehozásával függ össze (Bénabou és Tirole, 2016; Sharot és Garrett, 2016; Thaler 2021).

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A motivált érvelés nagy szerepet játszik olyan döntések esetén is, melyekben az emberek érzelmileg motiváltak arra, hogy álláspontjukat, véleményüket meg tudják magyarázni és fenntartani. Mivel az érzelmeket könnyebb előhívni a memóriából, mint az információkat, az emberek sokszor az érzelmeik alapján próbálják meg az érvelésüket kialakítani (Westen és szerzőtársai, 2006).
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A motivált gondolkodás és a hírek hitelességítéletei
 
Visszatérve a hírek hitelességének megítélésével kapcsolatos tanulmányokhoz érdemes megemlíteni Thaler (2024) azon kísérletét, amely azt vizsgálta, hogy az emberek mennyire bíznak a hírekben attól függően, hogy azok kedvezőek vagy nem kedvezőek a saját pártjukra nézve. A motivált gondolkodás elmélete szerint az emberek úgy alakítják az információfeldolgozási folyamataikat, hogy az azok eredményeként kialakult vélemény összhangban legyen azokkal a hiedelmekkel, amelyeket vonzónak találnak. A hírek hitelességének pártpreferencia-alapú torzított megítélését számos kutató a motivált gondolkodás megnyilvánulásának tekinti, mivel az embereknek érzelmi, identitásbeli és világnézeti érdekeik fűződnek a vonatkozó hiedelmeik fenntartásához. Az, hogy az emberek a pátjukra kedvező híreket hitelesnek, míg a nem kedvezőeket kevésbé hitelesnek érzékelik, támogathatja az önbecsülésüket és erősítheti a csoportidentitásukat.
A kísérletben olyan amerikai állampolgároknak tettek fel különböző tényekre vonatkozó kérdést (pl. bűnözési arány, gazdasági mutató, munkanélküliség változása egy adott elnökség alatt), akiknek a pártpreferenciáit is rögzítették. A kérdések a pártpreferencia szempontjából semlegesek voltak, vagy valamelyik párt tevékenységéhez egyértelműen kötődtek.
Alább található három példa a kísérletben feltett kérdésekre:
 
1. Bűnözés Obama alatt
Egyesek úgy vélik, hogy az Obama-kormányzat túl engedékeny volt a bűnözőkkel, ezért az erőszakos bűncselekmények száma Obama elnöksége idején megnövekedett. Mások viszont azt gondolják, hogy Obama elnök igazságszolgáltatási reformjai és a bebörtönbüntetések csökkentésére irányuló törekvései nem növelték az erőszakos bűnözést.
Ez a kérdés arra vonatkozik, hogyan változott a gyilkosságok száma az Obama-kormányzat idején.
2008-ban (mielőtt Obama elnök lett) egymillió amerikaiból 54-et gyilkoltak meg.
Ön szerint 2016-ban (Obama elnökségének a végén) mekkora volt az egymillió főre jutó gyilkosságok száma az Amerikai Egyesült Államokban?
Helyes válasz: 53
Forrás (az eredményoldalon linkelve): http://bit.ly/us-crime-rate
 
2. Társadalmi mobilitás
2017-ben Donald Trump írta alá Ronald Reagan 1981-es és 1986-os reformjai óta a legnagyobb adóreformtörvényt.
Egyesek úgy vélik, hogy Reagan reformjai felgyorsították a gazdasági növekedést, és lehetővé tették az alacsony jövedelmű amerikaiak számára, hogy profitáljanak az alacsonyabb adókból.
Mások szerint azonban ezek a reformok csökkentették az állami kiadásokat, és így az alacsony jövedelmű amerikaiak kevesebb segítséget kaptak a felemelkedéshez.
Ez a kérdés azt vizsgálja, hogy azok a gyermekek, akik Reagan elnöksége idején alacsony jövedelmű családokban nőttek fel, tudtak-e profitálni az adóreformokból.
Azoknak az amerikaiaknak, akik 1980 és 1985 között a legalacsonyabb jövedelmű családokba születtek (alsó 20 százalék), hány százaléka emelkedett ki ebből a csoportból felnőttkorára?
(Kérjük, 0 és 100 között tippeljen.)
Helyes válasz: 64,9
Forrás (az eredményoldalon linkelve): http://bit.ly/us-upward-mobility
 
3. Az Egyesült Államok földrajzi középpontjának szélessége (pártpreferencia szempontjából semleges kérdés)
Az Egyesült Államok Nemzeti Geodéziai Felmérése meghatározta az Egyesült Államok kontinentális területének földrajzi középpontját.
Hány fok északi szélességen található ez a földrajzi középpont?
(Kérjük, 0 és 90 közé tippelj! Az Egyenlítő 0°, az Északi-sark 90° északi szélességen fekszik.)
Helyes válasz: 39,833
Forrás: http://bit.ly/center-of-the-us
 
Miután megadták egy-egy kérdésre a tippjüket, a résztvevők egy hírüzenetet kaptak, amely szerint a helyes válasz vagy magasabb vagy alacsonyabb, mint az általuk megadott szám. Ha az üzenet a republikánus pártiaknak kedvezett (pl. Obama alatt nőtt a bűnözés), akkor azt a republikánus szavazóknál pártnak-kedvező, a demokratáknál pártellenes visszajelzésnek kódolták. Ugyanez fordítva is igaz: ha egy üzenet inkább a demokratáknak kedvezett, akkor a republikánus pártiaknál pártellenes, a demokratáknál pártnak kedvező visszajelzésnek kódolták.
A résztvevők arról is tájékoztatást kaptak, hogy 50 százalék az esélye, hogy egy adott visszajelzés igaz hírforrásból, és 50 százalék az esélye, hogy hamis hírforrásból jött. A résztvevőknek minden visszajelzést követően meg kellett ítélniük, mennyire bíznak az adott hírforrásban, azaz mennyire tartják igaznak a visszajelzést. Mivel minden visszajelzés 50 százalék os valószínűséggel volt igaz vagy hamis, annak, hogy egy visszajelzés milyen információtartalommal bírt, nem kellett volna befolyásolnia az emberek véleményét; az embereknek a pátjukra nézve kedvező és kedvezőtlen visszajelzéseket adó hírforrásokat körülbelül egyformán kellet volna megítélniük a megbízhatóság szempontjából. A kísérlet résztvevői ezzel szemben úgy gondolták, hogy a pártjuknak kedvező visszajelzések 9 százalékponttal valószínűbben származtak megbízható, igaz hírforrásból, mint a pártellenes hírek. Az eredmények szerint a pártsemleges témákra vonatkozó megbízhatósági ítéletek a pártellenes és a pártnak kedvező visszajelzések megbízhatósági ítéletei között helyezkedtek el, és a különbség a pártellenes és pártnak kedvező visszajelzések megbízhatósági ítéletei között annál jelentősebb volt, minél nagyobb fokú elköteleződést érzett valaki egy párt iránt. Ezek az eredmények azt sugallják, hogy emberek motiváltan érvelnek a hírek hitelességének megítélése során.
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Míg az optimista illúziókat kognitív torzításnak tekintő kutatók általában a jelenség negatív következményeit hangsúlyozzák, a nagy önbizalom eredményezhet egy társadalmilag kívánatos énképet például politikusok, brókerek és cégvezetők esetén is. Ezenkívül az optimista illúziók önvédelmi tényezőként is szolgálhatnak, hiszen pozitívabb önértékelést eredményezhetnek, csökkenthetik az önértékelésre vonatkozó bizonytalanságot, pozitív érzelmekhez, elégedettséghez és jólléthez vezethetnek (pl., Norris és szerzőtársai, 2011; Thaler, 2024). Mivel az optimista illúziók általában magasabb teljesítményelvárással is társulnak, hozzájárulhatnak a kitartáshoz a pozitív hozzáálláshoz és reményhez a különböző feladatok elvégzése során (pl., Armor & Taylor, 1998). A vállalkozók esetében az optimista illúziók olyan pszichológiai tőkét jelenthetnek, amely segíti a vállalkozói kitartást, elhivatottságot, és így hozzájárulhat a vállalkozói sikerhez (Boss és szerzőtársai, 2023; Ozgen és szerzőtársai, 2021).
 

5.1.1.1. A vállalkozók túlzott önbizalma és a piacra lépési döntések: egy kísérlet és elméleti hátterének részletes bemutatása

chevron_left
chevron_right
Tartalomjegyzék navigate_next
Keresés a kiadványban navigate_next
A kereséshez, kérjük, lépj be!
Könyvjelzőim navigate_next
A könyvjelzők használatához
be kell jelentkezned.
Jegyzeteim navigate_next
Jegyzetek létrehozásához
be kell jelentkezned.
    Kiemeléseim navigate_next
    Mutasd a szövegben:
    Szűrés:
    Kiemelések létrehozásához
    MeRSZ+ előfizetés szükséges.
      Útmutató elindítása
      delete
      Kivonat
      fullscreenclose
      printsave