5.2.3. Hozzáférhetőségi, jellegzetességi, összekapcsolási és mintavételi torzítás
Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!
Hivatkozások
Válaszd ki a számodra megfelelő hivatkozásformátumot:
Harvard
Vörös Zsófia (2026): Gazdasági döntéshozatal a viselkedési közgazdaságtan szemszögéből. : Akadémiai Kiadó.
https://doi.org/10.1556/9789636641818Letöltve: https://mersz.hu/hivatkozas/m1356gdavk_268/#m1356gdavk_268 (2026. 02. 20.)
Chicago
Vörös Zsófia. 2026. Gazdasági döntéshozatal a viselkedési közgazdaságtan szemszögéből. : Akadémiai Kiadó.
https://doi.org/10.1556/9789636641818
(Letöltve: 2026. 02. 20.https://mersz.hu/hivatkozas/m1356gdavk_268/#m1356gdavk_268)
APA
Vörös Z. (2026). Gazdasági döntéshozatal a viselkedési közgazdaságtan szemszögéből. Akadémiai Kiadó.
https://doi.org/10.1556/9789636641818.
(Letöltve: 2026. 02. 20.https://mersz.hu/hivatkozas/m1356gdavk_268/#m1356gdavk_268)
A hozzáférhetőségi torzítás (availability bias) szerint döntéseinket jobban befolyásolják a memóriánkból könnyebben előhívható események és információk. A személyes események, szemléletes példák, az intenzív, kiemelkedő vagy épp érzelmileg felkavaró emlékek nagyobb hatást gyakorolhatnak döntéseinkre (Kahneman, 2011).
Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!
Hivatkozások
Válaszd ki a számodra megfelelő hivatkozásformátumot:
Harvard
Vörös Zsófia (2026): Gazdasági döntéshozatal a viselkedési közgazdaságtan szemszögéből. : Akadémiai Kiadó.
https://doi.org/10.1556/9789636641818Letöltve: https://mersz.hu/hivatkozas/m1356gdavk_269/#m1356gdavk_269 (2026. 02. 20.)
Chicago
Vörös Zsófia. 2026. Gazdasági döntéshozatal a viselkedési közgazdaságtan szemszögéből. : Akadémiai Kiadó.
https://doi.org/10.1556/9789636641818
(Letöltve: 2026. 02. 20.https://mersz.hu/hivatkozas/m1356gdavk_269/#m1356gdavk_269)
APA
Vörös Z. (2026). Gazdasági döntéshozatal a viselkedési közgazdaságtan szemszögéből. Akadémiai Kiadó.
https://doi.org/10.1556/9789636641818.
(Letöltve: 2026. 02. 20.https://mersz.hu/hivatkozas/m1356gdavk_269/#m1356gdavk_269)
Téves hiedelmek a világról azért is kialakulhatnak bennünk, mert ritkán találkozunk olyan adatforrással, amely kiegyensúlyozott képet fest a világról, még akkor is, ha a közölt információk hitelesek. A baráti csoportokban például hasonló gondolkodású emberek hasonló érvei járnak körbe, a média a drámai és ritka eseményre összpontosít (lásd a példákat a cápatámadásokról vagy a repüléstől való félelemről), és az emberek a közösségi médiában az ízlésüknek megfelelő csoportokhoz, beszélgetésekhez kapcsolódhatnak. Az emberek tehát gyakran extrapoláció útján alakítják ki egy-egy csoportra vonatkozó hiedelmeiket: egy megfigyelt mintából következtetnek a teljes populációra. Míg a statisztikai gondolkodás megkövetelné a minta keletkezésének, jellemzőinek, különösen annak meghatározott szempontok szerinti reprezentativitásának a figyelembevételét, amikor a teljes populációra végzünk becsléseket, a pszichológiai kutatások azt mutatják, hogy az emberek gyakran figyelmen kívül hagyják azt, hogy a minta jellemzői, nem feltétlenül tükrözik a teljes csoport sajátosságait. Ezt a jelenséget nevezik mintavételi torzításnak.
Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!
Hivatkozások
Válaszd ki a számodra megfelelő hivatkozásformátumot:
Harvard
Vörös Zsófia (2026): Gazdasági döntéshozatal a viselkedési közgazdaságtan szemszögéből. : Akadémiai Kiadó.
https://doi.org/10.1556/9789636641818Letöltve: https://mersz.hu/hivatkozas/m1356gdavk_270/#m1356gdavk_270 (2026. 02. 20.)
Chicago
Vörös Zsófia. 2026. Gazdasági döntéshozatal a viselkedési közgazdaságtan szemszögéből. : Akadémiai Kiadó.
https://doi.org/10.1556/9789636641818
(Letöltve: 2026. 02. 20.https://mersz.hu/hivatkozas/m1356gdavk_270/#m1356gdavk_270)
APA
Vörös Z. (2026). Gazdasági döntéshozatal a viselkedési közgazdaságtan szemszögéből. Akadémiai Kiadó.
https://doi.org/10.1556/9789636641818.
(Letöltve: 2026. 02. 20.https://mersz.hu/hivatkozas/m1356gdavk_270/#m1356gdavk_270)
A mintavételi torzítás miatt egy adott csoportra vonatkozó jellegzetességi következtetéseket tehát befolyásolhatja az, hogy milyen mintáját ismerjük a csoportnak. A választási eredmények valószínűségi ítéleteire hatással lehet az, hogy egy szavazó ismerősei kire szavaznak. Annak a valószínűségét, hogy egy bankpánik alkalmával valaki elrohan a bankba kivenni a pénzét, befolyásolhatja az, hogy az illető hány olyan betétest lát vagy ismer személyesen, aki kiveszi a pénzét az adott bankból (Kiss, 2018).
Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!
Hivatkozások
Válaszd ki a számodra megfelelő hivatkozásformátumot:
Harvard
Vörös Zsófia (2026): Gazdasági döntéshozatal a viselkedési közgazdaságtan szemszögéből. : Akadémiai Kiadó.
https://doi.org/10.1556/9789636641818Letöltve: https://mersz.hu/hivatkozas/m1356gdavk_271/#m1356gdavk_271 (2026. 02. 20.)
Chicago
Vörös Zsófia. 2026. Gazdasági döntéshozatal a viselkedési közgazdaságtan szemszögéből. : Akadémiai Kiadó.
https://doi.org/10.1556/9789636641818
(Letöltve: 2026. 02. 20.https://mersz.hu/hivatkozas/m1356gdavk_271/#m1356gdavk_271)
APA
Vörös Z. (2026). Gazdasági döntéshozatal a viselkedési közgazdaságtan szemszögéből. Akadémiai Kiadó.
https://doi.org/10.1556/9789636641818.
(Letöltve: 2026. 02. 20.https://mersz.hu/hivatkozas/m1356gdavk_271/#m1356gdavk_271)
Mintavételi torzítás a jellegzetességi becslésekben
López-Pérez és szerzőtársai (2022) egy laboratóriumi kísérlettel vizsgálták, hogy az emberek mennyire veszik figyelembe a mintavételi eljárásból fakadó torzításokat, amikor egy mintából a teljes populáció jellemzőire következtetnek. A felmérés résztvevőinek a teljes populációra vonatkozó becsléseket kellett adniuk olyan esetekben, amikor a mintavételezés meghatározott szabályok szerint zajlott, és olyan esetekben is, amikor a mintavételezés szabályai nem voltak teljesen egyértelműek. A kísérlet résztvevőit három csoportra osztották. Az „átlátható” kondícióban minden résztvevő kapott egy virtuális urnát, amelyben 100 piros és kék golyó volt. Egy urnában 10, 40 vagy 60 piros golyó lehetett. A résztvevők nem tudták, hogy az ő urnájukban pontosan hány piros golyó van, de tudták, hogy annak a valószínűsége, hogy 10, 40 vagy 60 piros golyó van az urnájukban, 1/3, és véletlenszerűen dőlt el, hogy milyen urnát kaptak.
A számítógép ezután öt véletlenszerű húzást végzett az urnából úgy, hogy a kihúzott golyók minden húzás után visszakerültek az urnába. A résztvevők a kihúzott golyók színének a függvényében látták az öt húzás eredményét: minden kihúzott piros golyó látható volt, de egy kihúzott kék golyó csak 10 százalékos valószínűséggel volt látható. Minden résztvevő tíz kört játszott, így a kísérlet végére már 50 golyót húzott a számítógép az urnából.
A „homályos” kondícióban is tudták a kísérlet résztvevői, hogy az öt húzás közül nem mindegyiknek az eredményét látják, de nem ismerték pontosan az eredmények bemutatására vonatkozó szabályt (azaz azt, hogy minden kihúzott kék golyó csak 10 százalékos valószínűséggel látszik).
Az „átláthatatlan” kondícióban a résztvevők azt sem tudták, hogy bizonyos húzások eredményei nem láthatóak. A résztvevők ebben a kondícióban csupán arról kaptak tájékoztatást, hogy minden periódusban változó számú húzás eredményét fogják látni (0 és 5 között).
A kísérleti eredmények azt mutatják, hogy amikor a mintavétel szabálya egyértelmű volt, azaz az „átlátható” kondícióban a résztvevők figyelembe vették a mintavételi eredmények bemutatásának a sajátosságait, és így helyesen következtettek arra, hogy milyen urnából származhatnak a golyók. Ezzel szemben amikor a mintavételezési eredmények bemutatásának a szabályai nem voltak teljeskörűen ismertek, a résztvevők úgy viselkedtek, mintha a bemutatott eredmények véletlenszerűen jöttek volna létre, és ezért helytelen következtetéseket vontak le a virtuális urnára vonatkozóan. A „homályos” és „átláthatatlan” kondíciókban így többen hitték, hogy a golyók olyan urnából származnak, amely 40 vagy 60 piros golyót tartalmaz (14. ábra).
Hivatkozások
Válaszd ki a számodra megfelelő hivatkozásformátumot:
Harvard
Vörös Zsófia (2026): Gazdasági döntéshozatal a viselkedési közgazdaságtan szemszögéből. : Akadémiai Kiadó.
https://doi.org/10.1556/9789636641818Letöltve: https://mersz.hu/hivatkozas/m1356gdavk_272/#m1356gdavk_272 (2026. 02. 20.)
Chicago
Vörös Zsófia. 2026. Gazdasági döntéshozatal a viselkedési közgazdaságtan szemszögéből. : Akadémiai Kiadó.
https://doi.org/10.1556/9789636641818
(Letöltve: 2026. 02. 20.https://mersz.hu/hivatkozas/m1356gdavk_272/#m1356gdavk_272)
APA
Vörös Z. (2026). Gazdasági döntéshozatal a viselkedési közgazdaságtan szemszögéből. Akadémiai Kiadó.
https://doi.org/10.1556/9789636641818.
(Letöltve: 2026. 02. 20.https://mersz.hu/hivatkozas/m1356gdavk_272/#m1356gdavk_272)
14. ábra. Az urnára vonatkozó becslések a különböző kondíciókban.
Forrás: López-Pérez és szerzőtársai (2022)
Minél több adat állt a résztvevők rendelkezésékre, annál nagyobb önbizalommal adtak becsléseket az alapsokaságra vonatkozóan, akkor is, amikor a mintavételezési szabály nem volt ismert. A kutatás tehát arra mutat rá, hogy a mintavételezési eljárás ismerete kulcsfontosságú ahhoz, hogy az emberek ne tévesen következtessenek a teljes populációra vonatkozóan, és ne alakuljon ki túlzott magabiztosság a hiedelmekre vonatkozóan.
Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!
Hivatkozások
Válaszd ki a számodra megfelelő hivatkozásformátumot:
Harvard
Vörös Zsófia (2026): Gazdasági döntéshozatal a viselkedési közgazdaságtan szemszögéből. : Akadémiai Kiadó.
https://doi.org/10.1556/9789636641818Letöltve: https://mersz.hu/hivatkozas/m1356gdavk_273/#m1356gdavk_273 (2026. 02. 20.)
Chicago
Vörös Zsófia. 2026. Gazdasági döntéshozatal a viselkedési közgazdaságtan szemszögéből. : Akadémiai Kiadó.
https://doi.org/10.1556/9789636641818
(Letöltve: 2026. 02. 20.https://mersz.hu/hivatkozas/m1356gdavk_273/#m1356gdavk_273)
APA
Vörös Z. (2026). Gazdasági döntéshozatal a viselkedési közgazdaságtan szemszögéből. Akadémiai Kiadó.
https://doi.org/10.1556/9789636641818.
(Letöltve: 2026. 02. 20.https://mersz.hu/hivatkozas/m1356gdavk_273/#m1356gdavk_273)
A hozzáférhetőségi torzítással szoros kapcsolatban áll a reprezentativitási vagy jellegzetességi torzítás (representativeness bias). A reprezentativitási torzítás azt a megfigyelést írja le, mely szerint általában figyelmen kívül hagyjuk a minta vagy kategória nagyságát, így döntéseinket csak az befolyásolja, mennyire érezzük az egyedi esetet reprezentatívnak a saját kategóriájára nézve.
Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!
Hivatkozások
Válaszd ki a számodra megfelelő hivatkozásformátumot:
Harvard
Vörös Zsófia (2026): Gazdasági döntéshozatal a viselkedési közgazdaságtan szemszögéből. : Akadémiai Kiadó.
https://doi.org/10.1556/9789636641818Letöltve: https://mersz.hu/hivatkozas/m1356gdavk_274/#m1356gdavk_274 (2026. 02. 20.)
Chicago
Vörös Zsófia. 2026. Gazdasági döntéshozatal a viselkedési közgazdaságtan szemszögéből. : Akadémiai Kiadó.
https://doi.org/10.1556/9789636641818
(Letöltve: 2026. 02. 20.https://mersz.hu/hivatkozas/m1356gdavk_274/#m1356gdavk_274)
APA
Vörös Z. (2026). Gazdasági döntéshozatal a viselkedési közgazdaságtan szemszögéből. Akadémiai Kiadó.
https://doi.org/10.1556/9789636641818.
(Letöltve: 2026. 02. 20.https://mersz.hu/hivatkozas/m1356gdavk_274/#m1356gdavk_274)
Egy-egy cápadámadásra például mindig jól emlékszünk, főleg, ha sokkoló képeket, videókat is látunk róla a médiában, holott a szúnyogok sokkal több ember halálát okozzák évente. Általában nem is tudjuk, hány cápatámadás történik évente és annak hány százaléka halálos kimenetelű, de könnyen előhívható képek vannak a fejünkben ezen viszonylag ritka eseményekről.
Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!
Hivatkozások
Válaszd ki a számodra megfelelő hivatkozásformátumot:
Harvard
Vörös Zsófia (2026): Gazdasági döntéshozatal a viselkedési közgazdaságtan szemszögéből. : Akadémiai Kiadó.
https://doi.org/10.1556/9789636641818Letöltve: https://mersz.hu/hivatkozas/m1356gdavk_275/#m1356gdavk_275 (2026. 02. 20.)
Chicago
Vörös Zsófia. 2026. Gazdasági döntéshozatal a viselkedési közgazdaságtan szemszögéből. : Akadémiai Kiadó.
https://doi.org/10.1556/9789636641818
(Letöltve: 2026. 02. 20.https://mersz.hu/hivatkozas/m1356gdavk_275/#m1356gdavk_275)
APA
Vörös Z. (2026). Gazdasági döntéshozatal a viselkedési közgazdaságtan szemszögéből. Akadémiai Kiadó.
https://doi.org/10.1556/9789636641818.
(Letöltve: 2026. 02. 20.https://mersz.hu/hivatkozas/m1356gdavk_275/#m1356gdavk_275)
A reprezentativitási torzítást jól példázza a Linda kísérlet is:
Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!
Hivatkozások
Válaszd ki a számodra megfelelő hivatkozásformátumot:
Harvard
Vörös Zsófia (2026): Gazdasági döntéshozatal a viselkedési közgazdaságtan szemszögéből. : Akadémiai Kiadó.
https://doi.org/10.1556/9789636641818Letöltve: https://mersz.hu/hivatkozas/m1356gdavk_276/#m1356gdavk_276 (2026. 02. 20.)
Chicago
Vörös Zsófia. 2026. Gazdasági döntéshozatal a viselkedési közgazdaságtan szemszögéből. : Akadémiai Kiadó.
https://doi.org/10.1556/9789636641818
(Letöltve: 2026. 02. 20.https://mersz.hu/hivatkozas/m1356gdavk_276/#m1356gdavk_276)
APA
Vörös Z. (2026). Gazdasági döntéshozatal a viselkedési közgazdaságtan szemszögéből. Akadémiai Kiadó.
https://doi.org/10.1556/9789636641818.
(Letöltve: 2026. 02. 20.https://mersz.hu/hivatkozas/m1356gdavk_276/#m1356gdavk_276)
Linda 31 éves, szingli, szókimondó és nagyon intelligens. Filozófia szakon végzett. Diákként erősen foglalkoztatták a diszkrimináció és a társadalmi igazságtalanság kérdéskörei, valamint antinukleáris demonstrációk rendszeres résztvevője volt. Az alábbi állítások közül melyiket találja valószínűbbnek?
Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!
Hivatkozások
Válaszd ki a számodra megfelelő hivatkozásformátumot:
Harvard
Vörös Zsófia (2026): Gazdasági döntéshozatal a viselkedési közgazdaságtan szemszögéből. : Akadémiai Kiadó.
https://doi.org/10.1556/9789636641818Letöltve: https://mersz.hu/hivatkozas/m1356gdavk_277/#m1356gdavk_277 (2026. 02. 20.)
Chicago
Vörös Zsófia. 2026. Gazdasági döntéshozatal a viselkedési közgazdaságtan szemszögéből. : Akadémiai Kiadó.
https://doi.org/10.1556/9789636641818
(Letöltve: 2026. 02. 20.https://mersz.hu/hivatkozas/m1356gdavk_277/#m1356gdavk_277)
APA
Vörös Z. (2026). Gazdasági döntéshozatal a viselkedési közgazdaságtan szemszögéből. Akadémiai Kiadó.
https://doi.org/10.1556/9789636641818.
(Letöltve: 2026. 02. 20.https://mersz.hu/hivatkozas/m1356gdavk_277/#m1356gdavk_277)
-
Linda egy bankpénztáros.
-
Linda egy bankpénztáros, aki aktívan részt vesz a feminista mozgalomban.
Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!
Hivatkozások
Válaszd ki a számodra megfelelő hivatkozásformátumot:
Harvard
Vörös Zsófia (2026): Gazdasági döntéshozatal a viselkedési közgazdaságtan szemszögéből. : Akadémiai Kiadó.
https://doi.org/10.1556/9789636641818Letöltve: https://mersz.hu/hivatkozas/m1356gdavk_278/#m1356gdavk_278 (2026. 02. 20.)
Chicago
Vörös Zsófia. 2026. Gazdasági döntéshozatal a viselkedési közgazdaságtan szemszögéből. : Akadémiai Kiadó.
https://doi.org/10.1556/9789636641818
(Letöltve: 2026. 02. 20.https://mersz.hu/hivatkozas/m1356gdavk_278/#m1356gdavk_278)
APA
Vörös Z. (2026). Gazdasági döntéshozatal a viselkedési közgazdaságtan szemszögéből. Akadémiai Kiadó.
https://doi.org/10.1556/9789636641818.
(Letöltve: 2026. 02. 20.https://mersz.hu/hivatkozas/m1356gdavk_278/#m1356gdavk_278)
Mivel A válasz a B válasz részhalmaza, a jó válasz az, hogy A valószínűbb, mint B. Nyilvánvaló, hogy ahhoz, hogy Linda egy olyan bankpénztáros legyen, aki a feminista mozgalom aktív tagja, bankpénztárosnak kell lennie. Ennek ellenére ebben a kísérletben a többség rendszeresen a B választ tartja valószínűbbnek. Ezt az úgynevezett összekapcsolási torzítást (conjunction fallacy) minden valószínűség szerint az okozza, hogy Linda nagyon jól reprezentálja a feminista bankpénztáros kategóriáját (pl., Tversky és Kahneman, 1983; Yechiam és Zeif, 2023).