Vörös Zsófia: Gazdasági döntéshozatal a viselkedési közgazdaságtan szemszögéből
›
5. Hogyan is döntünk? Heurisztikák és döntési torzítások
›
5.3. Személyiség, attitűd, képességek, érzelmek a döntéshozatalban
›
5.3.1. Személyiségvonások

5.3.1. Személyiségvonások

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A személyiségjegyek modern felfogásában a személyiségvonásaik alapján az emberek olyan viszonylag stabil csoportokba sorolhatók, melyeket konzisztens viselkedést eredményező érzelmi és kognitív diszpozíciók jellemeznek (Allport, 1937). A személyiség vonáselmélete szerint az embereket számos személyiségdimenzió mentén lehet jellemezni. Ilyen személyiségdimenzió például az intelligencia, a nyitottság, a kockázatvállalási hajlandóság vagy a nyitott gondolkodásra való hajlandóság. A személyiségvonások ismerete lehetővé teszi, hogy előzetes elvárásokat fogalmazzunk meg azzal kapcsolatban, hogy egy adott egyén körülbelül hogyan fog viselkedni, milyen gazdasági döntéseket fog hozni egy adott helyzetben.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A személyiség fogalmával, a különböző személyiségtípusok rendszerezésével kapcsolatban nem alakult ki egy egységes megközelítés, de a viselkedési közgazdaságtanban az egyik leggyakrabban használt vonás modell a Big Five (Norman, 1963; Rammstedt és John, 2007).

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A Big Five személyiségmodell szerint a következő öt vonás viszonylag stabil diszpozíciókat definiál:

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

  • Az extraverzió a magabiztosság, az önbizalom, a dominancia, a pozitív érzelmek, a határozottság, az aktivitás és a társaságkedvelés szintjeit írja le. Az extrovertált emberek általában szociábilisek, vidámak, érzelmeiket kimutatják, míg az introvertált emberek jellemzően inkább tartózkodóak másokkal szemben, befele figyelnek, érzéseiket kontroll alatt tartják.
  • Az új gondolatokra és tapasztalatokra való nyitottság abból a szempontból írja le az egyént, hogy az mennyire kreatív, érdeklődő, kíváncsi, és milyen mértékben hajlamos a logikus gondolkodásra.
  • A lelkiismeretesség dimenziója azt mutatja meg, mennyire hajlamos valaki a felelősségvállalásra, az önfegyelemre, az engedelmességre, illetve mennyire kötelességtudató, teljesítményorientált és megfontolt valaki a cselekedeteiben. Mivel azok az egyének, akikre erősen jellemző, e személyiségvonás általában óvatosak, szorgalmasak, előrelátók és céltudatosak is, magasabb teljesítmény jellemzi őket.
  • A kellemesség/együttműködés dimenziója azon alapul, hogy mennyire altruista, gondoskodó, empatikus, kooperáló, bizalmas, barátságos és őszinte valaki.
  • A neurocitás olyan jellemzőket foglal magában, mint hogy mennyire szorongó, depresszióra hajlamos, impulzív és érzelmileg stabil valaki. Az érzelmileg labilisabb, a környezet jeleire érzékenyen reagáló emberek gyakran érzékelnek stresszhelyzetet, és szoronganak olyan dolgok miatt, amelyeket mások általában nem érzékelnek fenyegetőnek.
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A személyiségprofiljuk meghatározásához önjellemző kérdőívek kitöltése során nyilatkoznak az emberek arról, hogy mennyire értenek egyet egy-egy személyiségvonást leíró állítással. A tényleges viselkedést azonban természetesen nem mindig lehet bejósolni a megállapított vonások alapján, mivel azt környezeti tényezők is befolyásolhatják. Bizonyos helyzetekben, mint például egy munkahelyi megbeszélés, jellemvonásainkat nem bontakoztatjuk ki, míg más helyzetek impulzív döntésekre sarkallhatnak. Ebből kifolyólag az interakcionizmus irányzata egyre népszerűbbé válik, és legtöbben a vonások és a környezet kölcsönös együtthatásaként értelmezik a megvalósuló viselkedést és döntéseket.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Bár viszonylag kevés empirikus kutatás köti össze a személyiségvonásokat a döntési torzításokra való hajlamossággal, néhány tanulmány azt sugallja, hogy bizonyos személyiségvonások nagyobb valószínűséggel kapcsolódhatnak a torzított döntéshozatalhoz, mint mások. Kumar és munkatársai (2023) például kimutatták, hogy a pénzügyi befektetők körében az extraverzió és a nyitottság szintje befolyásolja a túlzott önbizalomra, veszteségkerülésre és mások befektetési döntéseinek másolására való hajlandóságot. Amíg az extraverzió csökkentette a túlzott önbizalmat, de növelte a másik két döntési torzításra való hajlamot, a nyitott gondolkodás éppen fordítva viszonyult a döntési torzításokhoz. Durand és munkatársai (2013) eredményei szerint a neurotikus befektetők, mivel alacsony az önbizalmuk, hajlamosabbak mások követésére a befektetési opciók kiválasztásánál, mint a kevésbé neurotikus befektetők. Buelow és Cayton (2020) szerint azonban a döntési torzításokra való hajlamot nem befolyásolják igazán a Big Five személyiségvonások. A kutatások tehát nem jutottak egyelőre egységes álláspontra a személyiségjegyek döntési torzításokban betöltött szerepét illetően.
 
chevron_left
chevron_right
Tartalomjegyzék navigate_next
Keresés a kiadványban navigate_next
A kereséshez, kérjük, lépj be!
Könyvjelzőim navigate_next
A könyvjelzők használatához
be kell jelentkezned.
Jegyzeteim navigate_next
Jegyzetek létrehozásához
be kell jelentkezned.
    Kiemeléseim navigate_next
    Mutasd a szövegben:
    Szűrés:
    Kiemelések létrehozásához
    MeRSZ+ előfizetés szükséges.
      Útmutató elindítása
      delete
      Kivonat
      fullscreenclose
      printsave