A szívinfarktus és más szívbetegségek

A szívinfarktus megállapítása múmiákban nem könnyű feladat. Zimmermann (1972 és 1975) kísérletesen mumifikált, majd rehidrált szív szövettani képét hasonlította össze friss, bonctermi esetekkel és megállapította, hogy a pár napos infarktus mumifikált szívben nem ismerhető fel, részben a sejtes eltakarító reakció hiánya, részben pedig a szívizomrostok kiszáradáskor bekövetkező alaki eltérései miatt. Sokat ígérőnek látszik Miller és mtsai (2000) módszere, akik az infarktus alkalmával felszabaduló, myocardialis troponin I fehérjét mutatták ki azokból a szövetekből, amelyekben különben nem fordul elő, ezzel bizonyították, hogy a 60 éves férfi hirtelen halálát szívizom elhalás okozta. Elsőként Lang (1931) írt le hypertoniás vesekárosodást és gyógyult myocardialis infarktusnak vélt kiterjedt fibrosist. Stenn (1981) 1600 éves jégmúmiában coronarisclerosist és szívizom-hegesedést, Wei (1973) 50 év körüli elhízott nő 2100 éves múmiájában a bal elülső leszálló coronaria-ág teljes elzáródását, Bruetsch (1959) és Taylor (1995) hirtelen halált okozó szívinfarktust, Boisaubin (1988) arterioscleroticus eredetű szívelégtelenséget igazolt egyiptomi múmiában. Valószínűleg jóval több myocardialis infarctus és ischaemias szívbetegség fordult elő régebben is, mint azt a leletek és esetleírások sejtetik (Zimmermann 1993). Gerszten és mtsa (1995) fiatal férfi cardiomegaliáját és idült tüdőtágulatát állapították meg.

 

Harvard

(): . : . : /hivatkozas/m1359palp_693/#m1359palp_693 ()

Chicago

. . . : . (: /hivatkozas/m1359palp_693/#m1359palp_693)

APA

(). . . (: /hivatkozas/m1359palp_693/#m1359palp_693)

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

search

107. ábra. a) A heges mitralis billentyűben mészlerakódás (nyíl) mutatható ki. 18. század, 72 éves férfi, HE festés 50× nagyítás b) A szív bal kamrájának (K) fala heges, a kéthegyű billentyű fibroticus. 18. század, 72 éves férfi. PTAH festés, 100× nagyítás

 

A szív egyéb megbetegedéseit ritkán lehet diagnosztizálni. Zimmermann (1993) balesetben meghalt, 40–45 éves eszkimó nő szívében a kéthegyű billentyű meszes, heges megvastagodását a belszervekben áttéti tályogokat észlelt, arra gondolt, hogy bakteriális szívbillentyű-gyulladást talált. Egy másik jégmúmiában fibrines pericarditist és a koszorúerek arteriosclerosisát írta le (Zimmermann 1984). A 78 éves, váci férfi múmia mitrális billentyűinek heges megvastagodását (107. ábra) és a balkamra-fal kiterjedt fibrosisát, idült rheumás endocarditis következményének tartjuk, az esetleges záródási hibákra nem lehetett következtetni.

Tartalomjegyzék

• Paleopathologia
• Impresszum
• Előszó
• Bevezetés
• chevron_rightI. Általános rész
  • 1. A paleopathologia tárgya és célja
  • chevron_right2. A paleopathologia forrásai
    • chevron_rightElsődleges források: emberi maradványok
      • A múmiák és a múmiakészítés
      • Spontán mumifikálódás. (Köznépi és mérsékelt égövi múmiák)
      • Jégmúmiák
      • Lápi holttestek
      • Csontvázmaradványok
      • Haj- és szőrmaradványok
      • Az emberi testben keletkezett kóros képződmények
      • Indirekt maradványok: lábnyomok, ujjlenyomatok
    • chevron_rightMásodlagos források: művészeti alkotások
      • A másodlagos források jelentősége
      • A történelem előtti korok barlangi festményei, szobrai
      • Prekolumbián indián alkotások
      • Ókori és középkori festmények, szobrok
  • chevron_right3. Anthropologiai vizsgálatok
    • A maradványok nemének megállapítása
    • A testmagasság becslése
    • A testtömeg becslése
    • Az elhalálozási életkor megállapítása
    • A termékenység becslése
  • chevron_right4. A paleopathologiai vizsgálatok módszerei
    • Makroszkópos vizsgálatok
    • chevron_rightMikroszkópos vizsgálatok
      • Szövettani vizsgálatok csontokon
      • Szövettani vizsgálatok múmia-szöveteken
      • Hisztokémiai és immunhisztokémiai vizsgálatok
      • Különleges mikroszkópos vizsgálatok (sztereomikroszkópia, polarizációs mikroszkópia, fluoreszcens mikroszkópia)
      • Elektronmikroszkópos vizsgálatok
      • Az in situ hibridizáció
      • Polimeráz láncreakció (PCR)
    • chevron_rightRadiológiai vizsgálatok
      • Röntgenvizsgálatok
      • A computertomográfia (CT) szerepe a paleopathologiában
      • Mágneses magrezonancia (MRI) vizsgálat
      • Ultrahang (UH) vizsgálatok
    • chevron_rightLaboratóriumi vizsgálatok
      • A lelet korának megállapítása
      • A vércsoport meghatározása
      • A fehérjék és aminosavak vizsgálata
      • A HLA csoportrendszer
      • Az anorganikus alkotórészek vizsgálata
      • A béltartalom vizsgálata
      • A kövek vizsgálata
      • Különleges műszeres vizsgálatok
      • Az endoszkópia
      • Az osteodenzitometria
  • chevron_right5. Pseudopathologia
    • A talaj és dekompozíció okozta eltérések
    • A mineralizáció okozta eltérések
    • A növények és állatok keltette elváltozások
  • chevron_right6. A paleopathologia kórisme lehetőségei és határai
    • A csontok és ízületek betegségeinek kórismézése
    • A csontokon „nyomot hagyó” kórképek
    • A csontokon felismerhető állapotok és szokások
    • A csontelváltozásból kikövetkeztethető tápláltsági állapot, lágyrészbetegségek
    • A múmiák vizsgálatával megállapítható betegségek
• chevron_rightII. Részletes rész
  • chevron_right7. Anatómiai variációk és fejlődési rendellenességek
    • Anatómiai variációk és kórtani jelentőségük
    • Fejlődési rendellenességek
    • Nem öröklődő (szerzett) fejlődési rendellenességek
  • chevron_right8. A csontok és ízületek betegségei
    • Csontsorvadással járó kórképek
    • A csonthypertrophia – csonthyperplasia
    • Forestier betegség (DISH)
    • Az osteoporosis
    • Csonttörés és csontgyógyulás
    • Csontgyulladások
    • chevron_rightElsődleges és áttéti csontdaganatok
      • A primer csonttumorok
      • Az áttéti csonttumorok
      • Daganatszerű csontelváltozások
    • chevron_rightAz ízületek gyulladásos és degeneratív elváltozásai
      • Az erosiv (rheumás) arthropathia
      • Osteoarthritis
      • A neurogén arthropathiák
      • A gennyes arthritis
      • Parainfectiosus (reaktív) ízületi gyulladások
    • chevron_rightA gerinc betegségei
      • A csigolyák fejlődési zavarai
      • Bechterew-kór
      • A csigolyaközti porckorong elváltozásai
      • Spondylarthrosis
      • Scheuermann-betegség
      • A gerinc kóros görbületei
    • A csontok és az ízületek tartási rendellenességei
    • A szűk medence és a pathologiás szülés őskórtana
  • chevron_right9. A fogazat betegségei
    • A fogazat rendellenességei
    • Rendellenes helyzetű és impactalt fogak
    • A fogak abrasiója
    • Fogszuvasodás
    • A fogágy betegségei
    • A fogkő
    • Fogászati beavatkozások
  • chevron_right10. Az orrmelléküreg(ek) és a fül betegségei
    • Arcüreg- és homloküreg-gyulladás
    • Középfülgyulladás, csecsnyúlványgyulladás
    • A hallócsontok kóros elváltozásai
  • chevron_right11. Koponyasérülés és trepanáció
    • Az arckoponya sérülései
    • Az agykoponya sérülései
    • chevron_rightA trepanáció
      • A koponyalékelés elterjedtsége és gyakorisága
      • A jelképes trepanáció
      • Koponyalékelés műtéti technikája
      • A koponyalékelések gyógyulása
      • A trepanáció célja
  • chevron_right12. A koponya alakváltozásai
    • A varratok csontosodási zavarai és következményeik
    • Betegségek okozta alakváltozások
    • Hydrocephalus
    • chevron_rightA koponyatorzítás
      • A koponyatorzítás elterjedtsége és gyakorisága
      • A koponyatorzítás módszerei
      • Kóros elváltozások torzított koponyákon A torzítás következményei
  • chevron_right13. A belbetegségek paleopathologiája
    • chevron_rightAz arteriosclerosis gyakorisága és lokalizációja múmiákban
      • Az arteriosclerosis paleopathologiai képe
      • A szívinfarktus és más szívbetegségek
      • Az arteriosclerosis következményei
      • Vese- és urogenitális betegségek
      • Tüdőbetegségek
      • Emésztőrendszeri betegségek
  • chevron_right14. A fertőző betegségek paleopathologiája
    • A tuberculosis paleopathologiája
    • A lepra őskórtana
    • A treponematosisok paleopathologiája
    • A syphilis (lues) paleopathologiája
    • A brucellosis paleopathologiája
    • A malária őskórtana
    • A heveny fertőző betegségek paleopathologiája
    • A parazitás (féreg-) betegségek paleopathologiája
  • chevron_right15. Táplálkozási zavarok
    • A táplálkozási zavarok indikátorai
    • Vitaminhiányos állapotok és következményeik
    • Az alimentaris mérgezések
  • chevron_right16. Anyagcsere- és endokrin betegségek
    • Az anyagcsere-betegségek
    • Vese-, húgyhólyag- és epekövek
    • Az endokrin betegségek
  • chevron_right17. A vérképző rendszer betegségei
    • Az anaemiák
    • A fokozott vérképzéssel járó belszervi betegségek
    • A leukaemiák
  • chevron_right18. A haj és a szőrzet betegsége
    • A haj (szőr) szerkezete
    • A haj (szőr) eltéréseiből kikövetkeztethető kórképek
    • A haj és szőr betegségei
    • A tetvesség
  • chevron_right19. A betegségek kora, eredete és gyakorisága
    • Az óvilági és az újvilági fertőző betegségek
    • Vírusok okozta betegségek
    • A baktériumok okozta betegségek
    • Rickettsiák okozta kórképek
    • A protozoonok okozta betegségek
    • Gombás megbetegedések
    • A nem fertőző mozgásszervi betegségek eredete
    • Környezetszennyezés, környezeti ártalmak
    • Foglalkozási ártalmak paleopathologiája
  • chevron_right20. Műtéti beavatkozások (a koponyalékelésen kívül)
    • Az amputáció
• Irodalomjegyzék

Kiadó: Semmelweis Kiadó

Online megjelenés éve: 2026

ISBN: 978 963 331 721 1

Józsa László (1935) a Debreceni Orvostudományi Egyetemen végzett, majd Kecskeméten dolgozott 1968-ig. 1968–1999-ig az Országos Traumatológiai Intézet patológus főorvosa. Közben másfél évtizeden át a Tamperei Egyetem professzora. 1972-ben az Orvostudomány kandidátusa, 1980-ban akadémiai doktori minősítést szerzett. Őskórtani munkáit hosszú évtizedeken át folytatta.

A millecentenáriumra megjelent könyvében a honfoglaló és Árpád-kori népesség egészségi állapotát és betegségeit foglalta össze. Sokezer csontváz és jó néhány múmia makroszkópos és szövettani-hisztokémiai vizsgálata közben a rencens patológia legmodernebb eljárásait alkalmazta. Így sikerült enzimeket, köztiállomány alkotórészeket kimutatni egyiptomi múmia bőrében, XIX. századi múmia vesegyulladásában az immunglobulin-kicsapódást. „Amikor az egyetemen, vagy munkánk közben betegségekről tanulunk, rendszerint megismerjük annak első leíróját, megtudjuk a felfedezések időpontját, ki és mikor dolgozott ki valamiféle műtéti eljárást, vizsgálómódszert. Időnként elrévedünk: vajon mit tudhattak szakmai őseink, hogyan figyelhettek fel azokra a betegségekre, elváltozásokra, amelyek az emberiség életét már a történelem ködébe vesző évezredekben is keserítették. Ezekre, és hasonló kérdéseinkre kapunk választ Józsa László egyetemi tanár könyvében, aki évtizedeken át vizsgálta a föld mélyéből napvilágra kerülő emberi maradványokat, kórboncnokként összehasonlította a napjaink emberén kialakuló elváltozásokkal. Közben szorgalmasan gyűjtötte a kérdéssel foglalkozó világirodalmi adatokat.”

Dr. Cseplák György

A majd kétszáz fotóval gazdagon illusztrált könyv a történelem előtti vagy a későbbi korokból származó, emberi maradványokon található kóros elváltozásokkal foglalkozik. A téma éppúgy érdekli az orvost, állatorvost, őslénykutatót, régészt, antroplógust, humánbiológust vagy a történészt, történeti demográfust, múzeológust.

Hivatkozás: https://mersz.hu/jozsa-paleopathologia//