Józsa László

Paleopathologia

Elődeink betegségei


A fokozott vérképzéssel járó belszervi betegségek

A veleszületett és szerzett szívbetegségekben a vér oxigenizációja hiányos lehet, az idült hypoxiás állapotot a szervezet fokozott vörösvértest produkcióval igyekszik korrigálni. Az erythrocytaszám meghaladhatja a 6 000 000-t mm3-ként. A cyanotikus szívbajok 1–5%-ában a koponyacsontokon kialakuló poroticus hyperostosis gócok kis kiterjedésűek, főként a szemüregben, homlokcsonton találhatók (Józsa és Pap 1991). Nem függ össze a fokozott vértestprodukcióval, de jellegzetes az ujjpercek, különösen a körömperc hypertrophiás osteopathiája. Az idült vesebetegségek, a chronicus húgyvérűség gyakran vérszegénységet, ezt kompenzálandó, csontvelői hyperplasiát, 1–5%-ban poroticus hyperostosist és mindig súlyos osteoporosist eredményeznek, ezek alapján valószínűsíthető a nephrogen eredet.
 
14. táblázat. A vérképzőszervi betegségek radiológiai differenciáldiagnózisa
Radiológiai tünet
Cooley-
Sarlósejt
Vashiány
Malária
Ly.l*.
Myel*
Koponyacsont
diploemegvastagodás
+
+
+
+
0
0
kefekoponya
+
0
+
+
0
0
laminaelvékonyodás
+
+
+
+
+
0
Medence
demineralizáció
+
+
±
0
0
0
acetabulum protrusio
+
+
0
0
0
0
avascularis necrosis
0
+
0
0
0
0
Csöves csontok
demineralizáció
+
+
0
0
0
0
velőűrtágulat
+
+
0
0
+
0
pathologiás fractura
+
±
0
0
0
0
csontnecrosis
+
+
0
0
0
0
epiphysis fuga
idő előtti záródása
kései záródása
+
0
0
0
0
0
0
+
0
0
0
0
focalis osteosclerosis
+
+
0
0
0
0
lokális osteolysis
0
+
0
0
+
+
periostealis reakció
+
+
0
0
+
+
radiolucens metaphysis
0
+
0
0
+
+
Bordaelváltozások
+
+
0
0
+
+

Paleopathologia

Tartalomjegyzék


Kiadó: Semmelweis Kiadó

Online megjelenés éve: 2026

ISBN: 978 963 331 721 1

Józsa László (1935) a Debreceni Orvostudományi Egyetemen végzett, majd Kecskeméten dolgozott 1968-ig. 1968–1999-ig az Országos Traumatológiai Intézet patológus főorvosa. Közben másfél évtizeden át a Tamperei Egyetem professzora. 1972-ben az Orvostudomány kandidátusa, 1980-ban akadémiai doktori minősítést szerzett. Őskórtani munkáit hosszú évtizedeken át folytatta.

A millecentenáriumra megjelent könyvében a honfoglaló és Árpád-kori népesség egészségi állapotát és betegségeit foglalta össze. Sokezer csontváz és jó néhány múmia makroszkópos és szövettani-hisztokémiai vizsgálata közben a rencens patológia legmodernebb eljárásait alkalmazta. Így sikerült enzimeket, köztiállomány alkotórészeket kimutatni egyiptomi múmia bőrében, XIX. századi múmia vesegyulladásában az immunglobulin-kicsapódást. „Amikor az egyetemen, vagy munkánk közben betegségekről tanulunk, rendszerint megismerjük annak első leíróját, megtudjuk a felfedezések időpontját, ki és mikor dolgozott ki valamiféle műtéti eljárást, vizsgálómódszert. Időnként elrévedünk: vajon mit tudhattak szakmai őseink, hogyan figyelhettek fel azokra a betegségekre, elváltozásokra, amelyek az emberiség életét már a történelem ködébe vesző évezredekben is keserítették. Ezekre, és hasonló kérdéseinkre kapunk választ Józsa László egyetemi tanár könyvében, aki évtizedeken át vizsgálta a föld mélyéből napvilágra kerülő emberi maradványokat, kórboncnokként összehasonlította a napjaink emberén kialakuló elváltozásokkal. Közben szorgalmasan gyűjtötte a kérdéssel foglalkozó világirodalmi adatokat.”

Dr. Cseplák György

A majd kétszáz fotóval gazdagon illusztrált könyv a történelem előtti vagy a későbbi korokból származó, emberi maradványokon található kóros elváltozásokkal foglalkozik. A téma éppúgy érdekli az orvost, állatorvost, őslénykutatót, régészt, antroplógust, humánbiológust vagy a történészt, történeti demográfust, múzeológust.

Hivatkozás: https://mersz.hu/jozsa-paleopathologia//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

Kivonat
fullscreenclose
printsave