Józsa László

Paleopathologia

Elődeink betegségei


A leukaemiák

A fehérvérűségek, a vérképző és nyirokszövet rosszindulatú daganatai, a csontvelőben, vérben, nyirokcsomókban, májban, vesékben képeznek infiltrációt. A gyermekkoriak 90%-a heveny, a felnőtt-koriak 50–70%-a idült lefolyású. A gyermekeken 90%-a nyiroksejtes, 10%-a myeloid leukaemia. A felnőttkori fehérvérűség megállapítása a hiányzó, vagy csak diszkrét és nem specifikus csontelváltozás alapján vázanyagon alig lehetséges. A gyermekkori myeloid és lymphoid leukaemiák (14. táblázat és 15. táblázat) majdnem mindig különböző csonteltérésekkel járnak, ezért ásatag anyagon is felvethető a fehérvérűség lehetősége (Rothschild és mtsai 1997).
 
15. táblázat. A vérképző szervi betegségek elkülönítése
 
Vashiány
B12
Thal.
Sarló.
Malár.
Cyan.
Veseb
Ly. l
My. l
Poroticus hyperostosis
+
+
+
+
+
±
±
0
0
gyakoriság %
60-90
30
100
90
100
1-5
3-5
0
0
arckoponyán
0
0
+
+
+
0
0
0
0
agykoponyán
+
+
+
+
+
±
±
0
0
területe > 5 cm2
0
0
+
+
+
0
0
0
0
< 5 cm2
+
+
0
0
0
0
0
0
0
Harris vonal
+
+
+
±
±
0
0
0
0
Bordaelváltozás
0
0
+
+
+
0
0
0
+
Csigolyaelváltozás
0
0
0
0
0
0
0
0
+
Lacunaképződés
 
 
 
 
 
 
 
 
 
extracranialis
±
0
+
+
+
0
0
+
+
intracranialis
0
0
0
0
0
0
0
+
+
Haemoglobin tip.
A
A
F
S
A
A/F
A
A
A
Csont vastartalom
>700 ppm
0
±
+
+
+
+
+
±
±
Jelmagyarázat: + gyakori, vagy állandó tünet, ± nem jellemző, 0 nem fordul elő.
Ly. l.= lymphoid leukaemia, My. l. = myeloid leukaemia, Cyan. = cyanosissal járó szívbetegségek.

Paleopathologia

Tartalomjegyzék


Kiadó: Semmelweis Kiadó

Online megjelenés éve: 2026

ISBN: 978 963 331 721 1

Józsa László (1935) a Debreceni Orvostudományi Egyetemen végzett, majd Kecskeméten dolgozott 1968-ig. 1968–1999-ig az Országos Traumatológiai Intézet patológus főorvosa. Közben másfél évtizeden át a Tamperei Egyetem professzora. 1972-ben az Orvostudomány kandidátusa, 1980-ban akadémiai doktori minősítést szerzett. Őskórtani munkáit hosszú évtizedeken át folytatta.

A millecentenáriumra megjelent könyvében a honfoglaló és Árpád-kori népesség egészségi állapotát és betegségeit foglalta össze. Sokezer csontváz és jó néhány múmia makroszkópos és szövettani-hisztokémiai vizsgálata közben a rencens patológia legmodernebb eljárásait alkalmazta. Így sikerült enzimeket, köztiállomány alkotórészeket kimutatni egyiptomi múmia bőrében, XIX. századi múmia vesegyulladásában az immunglobulin-kicsapódást. „Amikor az egyetemen, vagy munkánk közben betegségekről tanulunk, rendszerint megismerjük annak első leíróját, megtudjuk a felfedezések időpontját, ki és mikor dolgozott ki valamiféle műtéti eljárást, vizsgálómódszert. Időnként elrévedünk: vajon mit tudhattak szakmai őseink, hogyan figyelhettek fel azokra a betegségekre, elváltozásokra, amelyek az emberiség életét már a történelem ködébe vesző évezredekben is keserítették. Ezekre, és hasonló kérdéseinkre kapunk választ Józsa László egyetemi tanár könyvében, aki évtizedeken át vizsgálta a föld mélyéből napvilágra kerülő emberi maradványokat, kórboncnokként összehasonlította a napjaink emberén kialakuló elváltozásokkal. Közben szorgalmasan gyűjtötte a kérdéssel foglalkozó világirodalmi adatokat.”

Dr. Cseplák György

A majd kétszáz fotóval gazdagon illusztrált könyv a történelem előtti vagy a későbbi korokból származó, emberi maradványokon található kóros elváltozásokkal foglalkozik. A téma éppúgy érdekli az orvost, állatorvost, őslénykutatót, régészt, antroplógust, humánbiológust vagy a történészt, történeti demográfust, múzeológust.

Hivatkozás: https://mersz.hu/jozsa-paleopathologia//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

Kivonat
fullscreenclose
printsave