Józsa László

Paleopathologia

Elődeink betegségei


Ókori és középkori festmények, szobrok

Az egyiptomi szoborkompozíción achondroplasiás Szeneb törpét családjával örökítették meg. A chondrodysplasias alkat szolgáltathatott modellt Bész istenükhöz (6. ábra). Egy festményről kiderül, hogy Ehnaton fáraó gyermekeinek koponyáját deformálták és ugyancsak torzított fejű az Amarnai hercegnő. Punt fejedelemasszonyának veleszületett, kétoldali csípődysplasiája, az egyik hercegnek gyermekparalízis okozta féloldali végtagbénulása és lólába volt (7. ábra). Élethűen jelenítették meg a Pott-féle púpot, a gynecomasthíát (Paulschock 1980), a körülmetélés műveletét, a Poland-szindrómát (féloldali mell és mellizomhiány), a vakságot (Appelbom és van Eigem 1990), a dystrophia myotonicat (Cattaino és mtsa 1999). A görögök gyönyörű szobrain mozgásszervi és ízületi bántalmak ismerhetők fel (Marketos és Kautras 1987). Az etruszk síremlékeken, néha falfestményen is feltűnik a manu cornuta (szarvat mutató kéz), ami a hosszú ujjfeszítő inak sérülésének vagy az izom bénulásának a következménye (Józsa és Renner 1990).
 
5. ábra. A koponyatorzítás „technikájának” a) – és „végeredményének” b) – ábrázolása mexikói falfestményen (Bonampak, Chiapas, Kr. u. 9 század)
 
6. ábra. a) Bész, óegyiptomi isten (a terhesek és szülő nők védelmezője) alakjához chondrodystrophiás törpe szolgáltathatta a modellt. Hosszú törzs, rövid, vaskos végtagok, aránytalanul nagy fej, a kórkép jellegzetességei. b) Szeneb a chondrodystrophias törpe családjával. A szoborcsoporton látszik, hogy a gyermekek nem örökölték apjuk betegségét (V. dinasztia, Kr. e. 2500–2200)
 
7. ábra. Az egyik egyiptomi hercegnek féloldali alsóvégtag sorvadása, rövidülése, paralyticus pes equinus (lóláb) kialakulása gyermekparalízis következtében jöhetett létre (XVIII. dinasztia kora Kr. e. 1550–1070)
 
A középkori alkotásokon se szeri, se száma a pathologiás állapotok ábrázolásainak. Ezek bemutatása köteteket töltene meg. A teljesség igénye nélkül megemlítem, hogy az esztergomi Keresztény Múzeumban a Jakabfalvi mester (1480) Kakascsoda c. festményén súlyos kézdeformitást, Szent Jeromos kezén köszvényes csomókat szemlélhetünk. Svájcban és Itáliában több mint félszáz oltárképen, templomi faszobron endémiás strúmát ábrázoltak (Merke 1984, Giampalmo és Fulcheri 1988), a Magyar Anjou Legendárium miniatúráján Szent Péter, Leonardo da Vinci „Angyali üdvözletén” az angyal golyvás. Hieronymus Bosch „Hét főbűn” c. festményén kretén, a „Keresztvitelen” Basedow-kóros beteg, a „Krisztus a doktorok között” c. alkotáson közel húszféle pathologiás jelenség ismerhető fel (Likovsky és Strouhal 2000). Boticelli egyik képén juvenilis arthritist (Alercon-Segovia és mtsai 1983), a flamand festők alkotásain ízületi bántalmakat örökítettek meg (De Queker 1977 és 1984).

Paleopathologia

Tartalomjegyzék


Kiadó: Semmelweis Kiadó

Online megjelenés éve: 2026

ISBN: 978 963 331 721 1

Józsa László (1935) a Debreceni Orvostudományi Egyetemen végzett, majd Kecskeméten dolgozott 1968-ig. 1968–1999-ig az Országos Traumatológiai Intézet patológus főorvosa. Közben másfél évtizeden át a Tamperei Egyetem professzora. 1972-ben az Orvostudomány kandidátusa, 1980-ban akadémiai doktori minősítést szerzett. Őskórtani munkáit hosszú évtizedeken át folytatta.

A millecentenáriumra megjelent könyvében a honfoglaló és Árpád-kori népesség egészségi állapotát és betegségeit foglalta össze. Sokezer csontváz és jó néhány múmia makroszkópos és szövettani-hisztokémiai vizsgálata közben a rencens patológia legmodernebb eljárásait alkalmazta. Így sikerült enzimeket, köztiállomány alkotórészeket kimutatni egyiptomi múmia bőrében, XIX. századi múmia vesegyulladásában az immunglobulin-kicsapódást. „Amikor az egyetemen, vagy munkánk közben betegségekről tanulunk, rendszerint megismerjük annak első leíróját, megtudjuk a felfedezések időpontját, ki és mikor dolgozott ki valamiféle műtéti eljárást, vizsgálómódszert. Időnként elrévedünk: vajon mit tudhattak szakmai őseink, hogyan figyelhettek fel azokra a betegségekre, elváltozásokra, amelyek az emberiség életét már a történelem ködébe vesző évezredekben is keserítették. Ezekre, és hasonló kérdéseinkre kapunk választ Józsa László egyetemi tanár könyvében, aki évtizedeken át vizsgálta a föld mélyéből napvilágra kerülő emberi maradványokat, kórboncnokként összehasonlította a napjaink emberén kialakuló elváltozásokkal. Közben szorgalmasan gyűjtötte a kérdéssel foglalkozó világirodalmi adatokat.”

Dr. Cseplák György

A majd kétszáz fotóval gazdagon illusztrált könyv a történelem előtti vagy a későbbi korokból származó, emberi maradványokon található kóros elváltozásokkal foglalkozik. A téma éppúgy érdekli az orvost, állatorvost, őslénykutatót, régészt, antroplógust, humánbiológust vagy a történészt, történeti demográfust, múzeológust.

Hivatkozás: https://mersz.hu/jozsa-paleopathologia//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

Kivonat
fullscreenclose
printsave