Józsa László

Paleopathologia

Elődeink betegségei


5. Pseudopathologia

A pseudopathologiának mondjuk azokat a postmortálisan keletkezett makro- és mikroszkópos elváltozásokat, amelyek kóros eltérést utánoznak, vázanyagon gyakran, múmiákon ritkábban észlelhetők. A pathologiás és pseudopathologiás kép elkülönítése időnként nagy nehézségekbe ütközik, mert valamennyi nagyságrendben (makroszkópos, mikroszkópos, ultrastrukturális) jelentkezhetnek (Regöly-Mérei 1962, Rothschild és Martin 1992, Schultz 1986, Wells 1967). Álkóros jelek képződhetnek talaj és dekompozició hatására, mineralizáció következtében, valamint növényi és állati szervezetek révén.
Néhányan diagenesisnek tartják az összes pseudopathologiás eltérést, mások csak a talaj és dekompozició hatására kialakultakat, ismét mások az ásatag csontokban bekövetkező (fém) ion változásokat nevezik így. Az álpathologiás jelenségekre a legjobb megtartásúnak látszó leletek esetében is fel kell készülni. Kisebb részük szabad szemmel is kiszűrhető, sok esetben viszont műszeres vizsgálatokkal sem egyszerű a felismerésük.

Paleopathologia

Tartalomjegyzék


Kiadó: Semmelweis Kiadó

Online megjelenés éve: 2026

ISBN: 978 963 331 721 1

Józsa László (1935) a Debreceni Orvostudományi Egyetemen végzett, majd Kecskeméten dolgozott 1968-ig. 1968–1999-ig az Országos Traumatológiai Intézet patológus főorvosa. Közben másfél évtizeden át a Tamperei Egyetem professzora. 1972-ben az Orvostudomány kandidátusa, 1980-ban akadémiai doktori minősítést szerzett. Őskórtani munkáit hosszú évtizedeken át folytatta.

A millecentenáriumra megjelent könyvében a honfoglaló és Árpád-kori népesség egészségi állapotát és betegségeit foglalta össze. Sokezer csontváz és jó néhány múmia makroszkópos és szövettani-hisztokémiai vizsgálata közben a rencens patológia legmodernebb eljárásait alkalmazta. Így sikerült enzimeket, köztiállomány alkotórészeket kimutatni egyiptomi múmia bőrében, XIX. századi múmia vesegyulladásában az immunglobulin-kicsapódást. „Amikor az egyetemen, vagy munkánk közben betegségekről tanulunk, rendszerint megismerjük annak első leíróját, megtudjuk a felfedezések időpontját, ki és mikor dolgozott ki valamiféle műtéti eljárást, vizsgálómódszert. Időnként elrévedünk: vajon mit tudhattak szakmai őseink, hogyan figyelhettek fel azokra a betegségekre, elváltozásokra, amelyek az emberiség életét már a történelem ködébe vesző évezredekben is keserítették. Ezekre, és hasonló kérdéseinkre kapunk választ Józsa László egyetemi tanár könyvében, aki évtizedeken át vizsgálta a föld mélyéből napvilágra kerülő emberi maradványokat, kórboncnokként összehasonlította a napjaink emberén kialakuló elváltozásokkal. Közben szorgalmasan gyűjtötte a kérdéssel foglalkozó világirodalmi adatokat.”

Dr. Cseplák György

A majd kétszáz fotóval gazdagon illusztrált könyv a történelem előtti vagy a későbbi korokból származó, emberi maradványokon található kóros elváltozásokkal foglalkozik. A téma éppúgy érdekli az orvost, állatorvost, őslénykutatót, régészt, antroplógust, humánbiológust vagy a történészt, történeti demográfust, múzeológust.

Hivatkozás: https://mersz.hu/jozsa-paleopathologia//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

Kivonat
fullscreenclose
printsave