Józsa László

Paleopathologia

Elődeink betegségei

8. A csontok és ízületek betegségei

A vázanyagon észlelhető elváltozásoknak csak töredéke származik a csontok megbetegedésétől, zömük a szervezet korát, funkcionális állapotát, tápláltsági viszonyait, vagy az egész szervezetet érintő betegségeket tükrözi. Ezt szem előtt tartva nehéz meghatározni a csontbetegségek körét. A legegyszerűbbnek tűnik egyetlen csövescsont fracturája, de még ez sem kizárólag azt érinti, mert károsodik az egész mozgáslánc: csont, ízület, ín, izom és gyakran az idegek is. Ha a törés nem jó helyzetben gyógyul (és ez gyakori), akkor tartós, akár egész életre szóló mozgászavar alakul ki, a végtag rövidülése miatt a gerincen görbület keletkezik és nem csak a sérült alsóvégtag, hanem az ellenoldali ízületek is károsodnak. A mechanikus behatások okozta eltérésekről nem mindig állapítható meg, hogy meddig terjed a fiziológiás adaptáció és hol kezdődik a kóros. A csontgyulladás kórismézése általában nem gond, annál bizonytalanabb az ok kiderítése. A csontpathologia legnehezebb része az elsődleges és áttéti tumorok, valamint daganatszerű elváltozások elkülönítése.

Tartalomjegyzék

Kiadó: Semmelweis Kiadó

Online megjelenés éve: 2026

ISBN: 978 963 331 721 1

Orvostudomány Semmelweis Kiadó könyvei

Józsa László (1935) a Debreceni Orvostudományi Egyetemen végzett, majd Kecskeméten dolgozott 1968-ig. 1968–1999-ig az Országos Traumatológiai Intézet patológus főorvosa. Közben másfél évtizeden át a Tamperei Egyetem professzora. 1972-ben az Orvostudomány kandidátusa, 1980-ban akadémiai doktori minősítést szerzett. Őskórtani munkáit hosszú évtizedeken át folytatta.

A millecentenáriumra megjelent könyvében a honfoglaló és Árpád-kori népesség egészségi állapotát és betegségeit foglalta össze. Sokezer csontváz és jó néhány múmia makroszkópos és szövettani-hisztokémiai vizsgálata közben a rencens patológia legmodernebb eljárásait alkalmazta. Így sikerült enzimeket, köztiállomány alkotórészeket kimutatni egyiptomi múmia bőrében, XIX. századi múmia vesegyulladásában az immunglobulin-kicsapódást. „Amikor az egyetemen, vagy munkánk közben betegségekről tanulunk, rendszerint megismerjük annak első leíróját, megtudjuk a felfedezések időpontját, ki és mikor dolgozott ki valamiféle műtéti eljárást, vizsgálómódszert. Időnként elrévedünk: vajon mit tudhattak szakmai őseink, hogyan figyelhettek fel azokra a betegségekre, elváltozásokra, amelyek az emberiség életét már a történelem ködébe vesző évezredekben is keserítették. Ezekre, és hasonló kérdéseinkre kapunk választ Józsa László egyetemi tanár könyvében, aki évtizedeken át vizsgálta a föld mélyéből napvilágra kerülő emberi maradványokat, kórboncnokként összehasonlította a napjaink emberén kialakuló elváltozásokkal. Közben szorgalmasan gyűjtötte a kérdéssel foglalkozó világirodalmi adatokat.”

Dr. Cseplák György

A majd kétszáz fotóval gazdagon illusztrált könyv a történelem előtti vagy a későbbi korokból származó, emberi maradványokon található kóros elváltozásokkal foglalkozik. A téma éppúgy érdekli az orvost, állatorvost, őslénykutatót, régészt, antroplógust, humánbiológust vagy a történészt, történeti demográfust, múzeológust.

Hivatkozás: https://mersz.hu/jozsa-paleopathologia//

BibTeX EndNote Mendeley Zotero