Józsa László

Paleopathologia

Elődeink betegségei


A gerinc kóros görbületei

Amikor a kisgyermek járni kezd, a gerincen fiziológiás görbületek alakulnak ki és az egész élet folyamán megmaradnak. A nyaki és ágyéki szakaszon előre konvex (lordosis), a háti részen hátra konvex ív (scoliosis) képződik. Kóros körülmények között ezek fokozódhatnak, és a gerincen a középvonaltól oldalra irányulók (kyphosis) is keletkezhetnek. A különböző kóros görbületek gyakran kombinálódnak, legtöbbször kyphoscoliosis alakul ki. A legnagyobb görbület alatti gerincszakaszon kisebb ívű ellengörbület keletkezik. Súlyos deformitáskor a mellkas alakja, átmérői, szimmetriája megváltozik, a bordák rendellenes lefutásúak, a szegycsont előreugró, tyúkmell (pectus gallinaceum), vagy tölcsérmell (pectus excavatum) képződik. Bechterew- és Scheuermann-kórban, veleszületett megbetegedésekben (osteogenesis imperfecta, Marfan-betegség stb.), rachitisben gyakoriak a görbületek, ám az esetek fele ismeretlen eredetű.
Az 1–4. századi Britanniában 694 vázlelet közül 39%-ban találtak rachitist, s ezek között csaknem minden nőben (89%) és a férfiak felében (55%) angol-kóros scoliosist is (Perrot és Vignon 1987), Kramar (1981) középkori Bechterew-kóros scoliosist említ. A honfoglalás és Árpád-kori vázanyagban mindössze két alkalommal észleltünk enyhe kyphoscoliosist. A váci múmiák között egy 44 éves férfi lumbalis gerincének balra konvex kyphosisát, egy 60 éves nő súlyos, thoracolumbalis kyphoscoliosisát állapítottuk meg. A nápolyi S. Domenico Maggiore székesegyház kriptáiban 38 személy közül egyben láttak rachitises eredetű thoracolumbalis kyphoscoliosist és egy másikban súlyos scoliosist.
Az egyenes hát szindrómában a fiziológiás görbületek nem alakulnak ki, a gerinc egyenes marad. Felnőtt korban okoz panaszokat, mert a mellkas nyílirányú átmérője csökken, a mellűri szervek helyzete megváltozik, légzési rendellenesség, nehézlégzés lép fel, hajlamosak a szív eredetű hirtelen halálra. A paleopathologiai irodalomban egyetlen leírást találtam, Luzsa és mtsai (1988) a székesfehérvári királysírok vázanyagában, egy fiatal férfi egyenes hát szindrómáját észlelték.

Paleopathologia

Tartalomjegyzék


Kiadó: Semmelweis Kiadó

Online megjelenés éve: 2026

ISBN: 978 963 331 721 1

Józsa László (1935) a Debreceni Orvostudományi Egyetemen végzett, majd Kecskeméten dolgozott 1968-ig. 1968–1999-ig az Országos Traumatológiai Intézet patológus főorvosa. Közben másfél évtizeden át a Tamperei Egyetem professzora. 1972-ben az Orvostudomány kandidátusa, 1980-ban akadémiai doktori minősítést szerzett. Őskórtani munkáit hosszú évtizedeken át folytatta.

A millecentenáriumra megjelent könyvében a honfoglaló és Árpád-kori népesség egészségi állapotát és betegségeit foglalta össze. Sokezer csontváz és jó néhány múmia makroszkópos és szövettani-hisztokémiai vizsgálata közben a rencens patológia legmodernebb eljárásait alkalmazta. Így sikerült enzimeket, köztiállomány alkotórészeket kimutatni egyiptomi múmia bőrében, XIX. századi múmia vesegyulladásában az immunglobulin-kicsapódást. „Amikor az egyetemen, vagy munkánk közben betegségekről tanulunk, rendszerint megismerjük annak első leíróját, megtudjuk a felfedezések időpontját, ki és mikor dolgozott ki valamiféle műtéti eljárást, vizsgálómódszert. Időnként elrévedünk: vajon mit tudhattak szakmai őseink, hogyan figyelhettek fel azokra a betegségekre, elváltozásokra, amelyek az emberiség életét már a történelem ködébe vesző évezredekben is keserítették. Ezekre, és hasonló kérdéseinkre kapunk választ Józsa László egyetemi tanár könyvében, aki évtizedeken át vizsgálta a föld mélyéből napvilágra kerülő emberi maradványokat, kórboncnokként összehasonlította a napjaink emberén kialakuló elváltozásokkal. Közben szorgalmasan gyűjtötte a kérdéssel foglalkozó világirodalmi adatokat.”

Dr. Cseplák György

A majd kétszáz fotóval gazdagon illusztrált könyv a történelem előtti vagy a későbbi korokból származó, emberi maradványokon található kóros elváltozásokkal foglalkozik. A téma éppúgy érdekli az orvost, állatorvost, őslénykutatót, régészt, antroplógust, humánbiológust vagy a történészt, történeti demográfust, múzeológust.

Hivatkozás: https://mersz.hu/jozsa-paleopathologia//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

Kivonat
fullscreenclose
printsave