A tea hódítása Európában a gyarmatokról indult el a XVII. században a hollandok használták serkentő italként. Később jutott el Franciaországba, majd Angliába, ahol nagy vetélytársa volt a kávénak. Végül az angoloknál a tea lett az általánosan használt élvezeti cikk. Teljesen kiszorította a kávét és a XVIII. században érte el fénykorát, még a sörnél is népszerűbbé vált. A fellendülőben levő kapitalizmus sok munkáskezet igényelt, és ezek frissen tartásában nagy szerepe volt a teának és részben a kávénak is. Sokan vitatkoztak az új divattal, és nehezen adták fel a bor- és a sörfogyasztást, aztán később rendeződtek a viszonyok, s mindenki fogyasztott mindent és egyes italok privilégiuma megszűnt. A legnagyobb teaültetvények Indiában vannak Dardzsiling és Asszám területén, de jelentős exportőr Ceylon és Kína is, sőt Afrikában is termelnek teát főleg Malawi és Mozambik területén. A tea élvezete elsősorban a meleg éghajlatú vidékeken együtt járt az optimális folyadékpótlással, és gyógyhatást is tulajdonítottak neki. Védett a fertőzések ellen és karbantartotta a keringést. A filteres tea elterjedésével a teaivás szokása globalizálódott, és könnyen hozzáférhetővé vált bárki számára. Ezzel viszont romlott a minősége, és a teaivás ceremóniája is megszűnt. Magyarországon mind a mai napig nem igazán népszerű a tea, ezzel követjük a hasonló német hagyományokat. Mi magyarok keveset tudunk a teáról, és élményeink a közétkeztetésben használt tea-szerű folyadékról nem igazán kedveltették meg ezt az italt a gyermekekkel. A teaivás a betegséggel, a náthával asszociálódik, tehát gyógyító hatása érvényesül a köztudatban. A különböző kultúrákban a teaivás szertartása közösségi élmény, aminek kapcsán pl. Kínában dalokat énekelnek, mesélnek, költeményeket olvasnak fel. Tehát a kikapcsolódás egyik formája. Az angolok tejjel isszák a teát, főleg a Ceylonból vagy Kenyából származó erős teákat kedvelik. A teázás szintén társadalmi esemény, de egyben az ebéd és a vacsora közötti „étkezés” ideje is, ami vajas sütemények, torták és pudingok mellett szendvicsek elfogyasztásával is jár. A jó tea elkészítésének alapja a jó minőségű víz, amit felforralva öntünk a teára, és néhány percig állni hagyjuk. Amennyiben a teint ki akarjuk vonni a teából, mivel ez az anyag izgató hatású, akkor az első forrázást elöntjük és csak a másodikból fogyasztunk. A jó minőségű teának eddig káros hatását nem igazolták. A zöld teának jótékony hatását a szervezetre viszont igen, a rendszeresen zöldteát fogyasztó népek várható élettartama jelentősen emelkedik a tea magas flavonoid és antioxidáns tartalma miatt. A tea hatóanyaga a teofilin, jó köhögéscsillapító, tágítja az ereket és kicsit a koffein hatását utánozza. Éhséget okoz, fokozza az étvágyat és javítja a keringést a perifériás erekben. A téázás uzsonna jellegűvé tétele az angolokhoz, nevezetesen a XIX. században Viktória királynő uralkodásához fűződik. Ekkor vált a déli étkezés a fő étkezéssé (lunch), majd délután 3-5 óra körül volt a teázás. A teázás időtartamára megállt az élet a munkahelyen is. Az egyre későbbre tolódó teaidő végül is 5 óra lett a XX. század elején. Ez a szokás nagyon fellendítette a teával kapcsolatos edények-csészék, kannák iparát. Többnyire kínai porcelán csészében szolgálták fel a teát Angliában. Manapság már két alkalommal teáznak az angolok, reggel és délután. Magyarországon is egyre népszerűbb ital, de még messze nem éri el azt a kedveltséget, amit megérdemelne.