A csokoládét a kakaóbab termésének feldolgozása révén állítják elő, cukor- és vaníliaízesítéssel. Amerikából származik, amit szintén Colombus fedezett fel, de igazán nem kedvelte, mert az indiánok chilivel ízesítették. Colombus fia Ferdinand és Cortes voltak azok, akik a csokoládé italt a spanyoloknak bemutatták, és ezért divatja főleg Spanyolés Olaszország területén terjedt el, ami részben a jezsuitáknak is volt köszönhető, mert ők ajánlották böjti italnak. Drágasága miatt sokáig megmaradt a gazdagok italának. Az áttörést a spanyolok által irányított tömegtermelés jelentette, ami mind tökéletesebb feldolgozást és ízesítést tett lehetővé. A kalózok gyakran fogták el a spanyol hajókat rakományukkal együtt, így jutott el a kakaó Angliába, Hollandiába, valamint Belgiumba és Svájcba, ahol kidolgozták a csokoládé szilárd formába történő öntésének technikáját. A csokoládénak közérzetjavító és a nemi vágyat fokozó, afrodiziákum jellegű hatást tulajdonítottak. A tudomány mai állása szerint ennek oka az, hogy a csokoládé fokozza az agy szerotonintartalmát, ami kellemes közérzetet biztosít. A csokoládé központi idegrendszeri hatását a teobromin és az anandomid tartalmának köszönheti, ami állítólag éppúgy hatással van a jutalmazási központra, mint a marihuana. Egyébként a kellemes közérzetet okozó hatása nem köthető egyetlen vegyülethez sem, mivel kb. 300 anyag együttes hatásával magyarázzák. Magas kalóriatartalma miatt alkalmazták testi és szellemi kifáradás gyógyítására és betegségből történő lábadozás idején a betegek felerősítésére. A csokoládé biológiai értéke attól függ, hogy mennyi valódi kakaó van benne. Főleg a fekete csokoládé esetén lehet ezt százalékban is megadni. Ennek maximális értéke 70–99% között változik. A csokoládé zsírtartalma a kakaóvajtól származik, ami 60%-ban telített zsírsavakat tartalmaz. Egy szelet (100 g) csokoládé kalóriatartalma kb. 2400 kJ. A telített zsírsavak közül a csokoládéban elsősorban sztearinsav található, ami nem befolyásolja a szérumkoleszterin-szintet, sőt a csokoládéban levő telítetlen zsírsavak, főleg az olajsavak még csökkentik is az aterogén tényezők hatását. Biológiai hatékonyságát fokozza a fekete csokoládé magas szelén- és flavonoidtartalma, ami antioxidáns hatású. Ezért a csokoládé nem tekinthető koleszterinszint-emelő tápláléknak. A csokoládé ivása alternatívaként kapcsolódott a kávéházak kínálatához, majd később a gyermekek kedvenc reggeli italává vált magas tápértéke miatt. Ahhoz, hogy a csokoládé szelet formájában és különböző ízesítéssel elkészíthető legyen, ki kellett vonni a cserjéből a kakaóvajat. Ezzel a módszerrel a kakaó két lényeges részre bomlott, a fehér színű kakaóvajra és a sötét kakaóporra. Ennek keverési aránya és a beletett tej mennyisége határozza meg a csokoládé színét. Az első tejcsokoládét Svájcban a Nestlé fivérek állították elő. A fehér csokoládé kakaóport nem, de kakaóvajat tartalmaz. Az eddig elvégzett tudományos vizsgálatok egyértelműen igazolják, hogy a csokoládé a magas lipidtartalom ellenére sem fokozza az érelmeszesedést, sőt, átlagosan 1 évvel hosszabbítja meg azoknak a férfiaknak az élettartamát, akik havonta legalább 3 tábla csokoládét elfogyasztanak. A csokoládénak köhögéscsillapító hatása mellett a szellemi teljesítményt fokozó hatását is igazolták, javítja a szívműködést és véd az UV-sugarak ellen. Casanova szerint a csokoládé valóságos szerelmi bájital és növeli a „férfierőt”, tehát mindenképpen hangulatjavító hatással rendelkezik.