A globalizáció táplálkozásra gyakorolt negatív hatása elsősorban a városokban élő szegény lakosságot érinti. A hagyományos étkezés helyett az olcsóbb, zsírban gazdag ételek fogyasztására térnek át. A zsírban gazdag étrend korábban csak a gazdag országokra volt jellemző, manapság az egészséges étrend drágább, ezért a szegények nagyobb eséllyel híznak el, mint a gazdagok, Japán zsírfogyasztása 1945 óta háromszorosára nőtt, így a japánok is kezdenek elhízni. Az áttérés a nyugati étrendre különösen az emigránsok körében okozott drámai változást a II. világháború után. Mivel már a gyermekek étrendjében is az energiatartalomnak több mint 30%-a zsírból származik, az elhízást garantálni lehet. Az élelmiszerek kínálata, a gyorsétkezés elterjedésével egysíkúvá vált. Az otthoni étkezés a nők munkába állásával egyre háttérbe szorult. Az élelmiszeripar és a nyersanyagok előállítása is egy viszonylag szűk nemzetközi réteg kezébe került. Ezért a helyi beszállítók szerepe csökkent. Ez kedvez a génkezelt termékek elterjedésének, amit a gyors éttermi láncok készségesen terjesztenek az egész világon. A globalizáció a gyorsétkezések elterjedésével standardizálja a magas zsír- és szénhidrát-tartalmú ételek fogyasztását, ami főleg a gyermekek elhízásához vezet. A táplálkozás globalizációja lényegében a hagyományos konyhatechnikák elsorvadását és a világon mindenütt egyforma ételek fogyasztását segíti elő. Ennek közös sajátossága a magas zsír- és szénhidrátbevitel és a fokozott sófogyasztás. Azt minden esetre már most világosan látni lehet, hogy a „burgerizáció” az emberiség tehetősebb felének kóros elhízásához vezet, annak minden negatív következményeivel. Az elhízáson kívül az alábbi betegségek gyakoriak a modern civilizációban, ami korábban nem volt jellemző (22. táblázat).

 

 

A modern világot fenyegető betegségek közül leginkább a daganatok kialakulása és a diéta összefüggései igazoltak. A szájüreg, gyomor-bél, végbél, máj, hasnyálmirigy, epehólyag és a mellrák összefüggése a táplakozási szokásokkal bizonyított. Ezeknek a daganatoknak a 30–40% lenne megelőzhető a helyes táplálkozással.

A helyes táplálkozás alapelvei a következők: ORV

 

 

A bő választék részben azt az igényt szolgálja, hogy mindenki ízlése és igénye szerint válogassa össze a menüt. Ki kell tapasztalni, hogy az egyén mit igényel, mitől hízik vagy fogy, mitől érzi jól magát. A táplálkozást általános jó érzés követi, ami az endogén opiátszint megemelkedésével jár. Azok, akik alacsony endogén opiátszinttel rendelkeznek, gyakran igénylik ezt az ingert és kényszeres evővé válhatnak (bulémia).