A burgonya, a zöldség, a gyümölcs és a gabonafélék előnyt élveztek a gazdagok asztalán is, különösen a fehérkenyér fogyasztása vált uralkodóvá Magyarországon. Majd a XIX. században újra visszatért a hús uralma, annak ellenére, hogy bizonyos intellektuális körök továbbra is ragaszkodtak a növényi táplálékokhoz, és megalakult az első vegetáriánus klub. Ennek egyik mozgatója az állatok brutális és nyilvános lemészárlása elleni tiltakozás volt. Ezzel párhuzamosan a városi lakosság a haszonállatoktól elidegenedett és csak kedvtelésből tartott állatot, kutyát, macskát, lovat stb. A kenyér és egyéb pékáruk jelentős szénhidrát- és fehérjeforrást képeznek. A kenyér B-vitamin-csoportba tartozó vitaminokat és életfontosságú rostokat is tartalmaz, főleg a teljes kiőrlésű gabonából készült rozskenyér. Az egészséges táplálkozás alapját a gabonafélék rendszeres fogyasztása képezi. Bármely táplálkozási piramis alapján a gabonafélék helyezkednek el, mert ezekből lehet a legtöbbet fogyasztani napi 6–10 egységet (1 egység 1 szelet: 4 dkg kenyér). A gabonamagvak szennyeződését a növényvédőszer-maradékok és a penészgombák toxinjai, a mikotoxinok okozhatják. Ezek ellenőrzése folyamatos és a határértékek betartását ellenőrzik a hatóságok.