Tompa Anna

Sérült világunk egészsége

A testsúly és a hormonok

A testsúlyt a táplálék felvételén és az energia leadásán túl számos egyéb hormonális tényező is befolyásolja. A dinitrofenol képes szétkapcsolni a mitochondriumok energiatermelését a zsírszövettől, ezért jelentős fogyást okoz, ugyanakkor igen toxikus. A tiroxin szintén fokozza az energialeadást, de szintén toxikus, ezért nem ajánlható fogyókúraként a hyperthyreosis, azaz a pajzsmirigy fokozott működtetése.

Tehát a hipofízis-hipotalamusz rendszer aktivitása és a hormonális egyensúly felbomlása is kövérséghez vezethet. A csillapíthatatlan éhség érzetét a stresszhormonok is kiváltják. A stressz miatt kialakuló feszültség és szorongás érzését a zsírban és szénhidrátban gazdag diéta jelentősen csökkenti. Antidepresszáns kezelés mellékhatásaként elhízás jelentkezhet. A tartós stressz esetén az éhségérzet növekszik, és a magas energiabevitel elsősorban has térfogatát növeli. A hastérfogat emelkedése viszont növeli a szívinfarktus és a 2-es típusú cukorbetegség kockázatát, és ezzel a kör bezárul, hiszen a stressz, a kövérség és a korai halálozás a hastérfogat emelésében találkozik.

A kövérség kialakulásában egy másik rendszer is jelentős szerepet játszik, nevezetesen az immunrendszer. Elhízáskor gyulladásos reakció alakul ki a zsírszövetben, ami a makrofágok aktivitása révén fokozott citokintermelést produkál. A citokinek a zsírszövet proliferációját is képesek serkenteni, majd az ilyen módon felszaporodott zsírsejtek az inzulinra rezisztenssé válnak. Ennek a folyamatnak az általánossá válása a májban és az izomszövetben is az inzulin iránti érzékenység csökkenését okozza, aminek eredményeként kialakul a 2-es típusú diabétesz. Lehetséges, hogy a jövőben a fogyást gyulladáscsökkentőkkel is fokozni lehet? Mindebből következik, hogy a testsúlycsökkenés vagy -emelkedés nem csupán az energiabevitel függvénye, hanem nagyban befolyásolja a hormonális státus és az immunreaktív sejtek állapota is.

A táplálkozás sem csupán az energiabevitel és -hasznosítás kérdése. A táplálkozás tulajdonképpen az agyban történik, és ehhez megfelelő körülmények szükségesek. Az evés élvezet, hiszen a túlélés záloga. Ahhoz viszont, hogy a táplálékot kellőképpen élvezni tudjuk, elő kell készíteni a befogadásra. Erre szolgál a szájüreg, ahol erős fogak segítségével megrágjuk és előkészítjük az emésztést. A rágáshoz fájdalmatlan erős fogak szükségesek, ezek viszont nem mindig állnak rendelkezésre, mert a fogakat a fogszuvasodás megtámadja, begyullad, elromlik és megkeserítheti a táplálkozást. A középkori társadalmi érintkezés egyik nagy témája volt, hogy mit lehet csinálni a fájós fogakkal, illetve a hiányt miként lehet pótolni. A fogorvoslás története, többek között arról is szól, hogy miként lehet a fájdalmat leküzdeni, mert a fogorvoslás sohasem tartozott a kellemes orvosi beavatkozások közé. A középkorban, sőt a XIX. század végéig a fogatlanság fiatalok körében is igen gyakori jelenség volt, mert csak foghúzással tudták gyógyítani a fogbetegségeket (Forrai J. Fogorvoslás története).

Tartalomjegyzék

Kiadó: Semmelweis Kiadó

Online megjelenés éve: 2026

Orvostudomány Semmelweis Kiadó könyvei

Megmutatja a lélek és a test harmóniájának fontosságát, biológiai érvekkel támasztja alá a nevelés, a család és a boldog társkapcsolatok életmentő szerepét. Hittel vallja, hogy a veszélyek leküzdhetők, csak meg kell ismerni ezeket. A könyv ebben segít mindazoknak, akik nem csupán magukra gondolnak, hanem a jelen mellett a jövőt is biztosítani szeretnék.

Hivatkozás: https://mersz.hu/tompa-serult-vilagunk-egeszsege//

BibTeX EndNote Mendeley Zotero