Egyes skandináv országokban (Izland, Norvégia, Svéd ország, Dánia), ahol egyébként is igen magas az emlőrák-előfordulás, megfigyelték, hogy a változó műszakban dolgozók között, akik főleg mesterséges fényben dolgoznak, gyakrabban keletkezett emlőrák. Ennek magyarázatát a tobozmirigy csökkent működésével, illetve a melatoninszint csökkenésével magyarázták. A melatonin termelése nőkben 40-50 év fölött jelentősen lecsökken. Az éjszakai nyugalom során, amikor fényinger nem éri a szervezetet, a melatoninszint megemelkedik. Ez védő hatást fejt ki a hormonfüggő szövetekre, gátolja a sejtek növekedését és csökkenti a szövetek szabadgyök-tartalmát. A melatonin „jótékony hatásának” elmaradása esetén emelkedhet az emlőrák gyakorisága. Ez főleg olyan munkahelyeken fordulhat elő, ahol nappal is mesterséges fénynél, váltott műszakban vagy csak éjszakai műszakban dolgoznak. Alvászavarokban vagy az alvási ciklus megváltozása kapcsán a melatoninszint nem képes kielégítő szintre emelkedni. A melatonin fiziológiás ingert jelent a pihenő szervezeten belül az immunkompetens sejtek működésére (lásd éjszakai asztmás rohamok), ami egészséges egyéneknél a spontán kialakuló daganatsejtek elleni immunológiai védelmet is jelent. A védő hatás hiányával magyarázzák, hogy az éjszakai életet élő művészek, énekesek, sztárok között gyakoribb a rosszindulatú daganatok előfordulása. A melatonin hatást gyakorol a prolaktinszintre és sokirányú szerepe van az endokrin szabályozásban. Ezzel függ össze, hogy a melatonin képes gátolni az emlőrák kialakulását. A melatonintermelés gátlása összefügg a munkahelyi ártalmakkal, stresszel és az immunrendszer működésével is. A legújabb tudományos álláspont szerint az alacsony frekvenciájú mágneses terek hatással vannak melatoninszintre. Az elektromágneses terek direkt hatását vizsgálva kísérleti adatok is utalnak arra, hogy 50–60 Hz frekvenciájú mágneses tér „ablak-effektusként” képes a melatonin termeléséért felelős tobozmirigy működését gátolni. Ugyanakkor a nagy USA-statisztikákban a humán vizsgálatok során ellentmondások mutatkoztak az elektromágneses terek daganatkeltő hatásával kapcsolatban. Az amerikai epidemiológiai felmérések szerint, amelyek több százezer nő munka-anamnézisének feldolgozása alapján készültek, az elektromágneses terek jelenléte önmagában nem emelte az emlőrák gyakoriságot, ugyanakkor a skandináv vizsgálatok szerint ez a hatás létezik. Ennek magyarázata a hatásmechanizmus összetettségében keresendő, hiszen az emlőráknak legalább 25-30 kockázati faktora létezik. Bizonyos földrajzi adottságok, klimatikus hatások mellett az elektromágneses tereknek is valószínűleg csak hajlamosító (promoter) szerepe van a daganatkeltésben.