A pszichológiai tényezők szintén az immunrendszeren keresztül fejtik ki hatásukat. Tanulással, tréningekkel a stresszt kezelő képesség jelentősen fejleszthető. Az alvás és az ébrenlét viszonya igen fontos kiegyenlítő faktor.

A stressz kezelésének egyik negatív formája a dohányzás, aminek füstjében 4000 kémiai anyag van. Ebből 60 olyan vegyületet tartanak nyilván, amelyek rákkeltő, illetve immunotoxikus hatású. Ezért a dohányzás aktív és passzív formája egyaránt fokozza az allergiás jelenségek kialakulásának esélyét. Dohányzó szülők gyermekeiben, különösen, ha az anya dohányzik, az asztmás megbetegedések száma magasabb, a nemdohányzókhoz képest. A probléma megoldását a dohányzás megszüntetése jelentené, de addig is az iskolák, kórházak, középületek területén a dohányzás minden formáját be kell tiltani. Ez nálunk a nemdohányzók védelmében született törvényben már megvalósult. A törvény betartásának gyakorlata még akadozik.

Az immunrendszer önszabályozó mechanizmusain kívül jelentős kapcsolatokkal rendelkezik más szövetféleségekkel és szervrendszerekkel. Így szoros kölcsönhatásban van a központi idegrendszerrel és a neuroendokrin hálózattal. A kapcsolatot azok a jelzőanyagok jelentik, amelyek hatásukban azonosak lehetnek mindkét rendszerben. Pl. a limfocitás szaporodását serkentő limfokinek egyben neuropeptidek, ill. hírvivő molekulák, amelyek az idegrendszer információs összeköttetésében is szerepelnek. Ugyancsak közösek lehetnek a sejtek táplálkozását és növekedését serkentő anyagok. A szoros kapcsolatot támasztják alá azok az észlelések, amelyek a betegségekkel szembeni ellenálló képesség, a gyógyulás során tapasztalhatók. A lelkileg egészséges, jó küzdőszellemmel bíró, pozitív beállítottságú egyének a betegségekkel is könnyebben megbíróznak, illetve ritkábban betegszenek meg. A környezeti, munkahelyi és az életmódból adódóan számos idegen mérgező anyaggal találkozhatunk. Ezek hatása megmutatkozhat azonnal, vagy késleltetve. A késleltet hatások egyik legsúlyosabb következménye a daganatos betegségek kialakulása lehet. Az egyéni hajlamosító tényezők közül meghatározó az immunrendszer állapotát jellemző immunkompetens sejtek működése. Gyógyszerek és vegyszerek mellékhatásain kívül immundeficiens állapothoz vezethet a krónikus alkoholizmus, a drogélvezet, ennek már egészen enyhe formája, pl. a marihuana szívás is. Immunotoxikus hatással bírnak a környezetszennyező anyagok közül különösen a nehézfémek és származékaik: a leghatékonyabb a higany, majd sorrendben a réz, mangán, kobalt, kadmium, króm, cink és a vas. Az ólom és a nikkel immunszuppresszív hatásáról is vannak meggyőző állatkísérletes adatok. A szerves vegyületek közül különösen a halogénezett szénhidrogének gátolják az immunrendszer működését és abszolút számban is csökkentik a B- és a T-limfociták számát (pl. PBB, PCB, DDT).