Az immunrendszer fiziológiás ingere az, ha kívülről bekerülő kórokozó megtámadja a szervezetet. Különösen fontos az immunrendszer érése kapcsán, hogy milyen hatások érik a szervezetet. Erre épül az aktív immunizálás is, amikor a veszélyes kórokozók antigénjeit oltás formájában a szervezetbe fecskendezik és a termelődő ellenanyagok az aktív kórokozóval szembeni védelmet is biztosítja. Azok a gyermekek, akiket steril körülmények között nevelnek fel, nem tudnak kellőképpen immunológiailag felkészülni a környezet élő kórokozóival szemben. Ezért az első gyermekközösségbe (bölcsőde, óvoda) kerülve súlyos fertőzéseket kénytelenek elviselni. A család, a szülő közelsége természetes családi flórák kialakulását eredményezi. A banális betegségek (megfázás, nátha, szemgyulladás, torokfájás, herpesz) gyógyítását legjobb a természetre bízni. A szervezet lázzal reagál a betolakodó baktériumokkal szemben, ez mozgósítja a gyulladás kapcsán a fehérvérsejteket. A bőrön levő pattanás, kelés vagy fertőzött seb esetén szabad szemmel is követhetjük ezeket a folyamatokat. A beteg testrész kipirosodik, megduzzad, meleg lesz, lüktet és fáj. Ez a négy alapvető tünete van a gyulladásnak, amit már majd 2000 éve Paracelsus is leírt korabeli munkáiban (rubor = pirosság, tumor = duzzanat, calor = melegség és functio laesa = funkciókiesés, illetve fájdalom). Ezeknek a gyulladásos szöveti reakcióknak a természetes következménye a láz, ami a testhőmérséklet emelkedése révén megnehezíti a hőérzékeny kórokozók szaporodását. Tehát a láz gyógyító hatással bír. A nagy családok felbomlásával sajnos a tapasztalt nagymamák nem mindig vannak kéznél, amikor a gyermek belázasodik. A borogatás, a mézes kamillatea vagy egyéb házi gyógykezelés hagyománya kihalóban van. Lázas betegségek esetén nagyon elégedetlenek a szülők, ha a preventív szemléletű gyermekgyógyász nem ad rögtön antibiotikumokat. Az esetek többségében a szülői nyomás érvényesül, és a gyermekek széles hatású antibiotikumokon nőnek fel. Az antibiotikumoknak, mint általában minden gyógyszernek vannak mellékhatásai. Kiterjedt alkalmazásuk, a szervezetre káros lehet, mert a kórokozó elég hamar megtanulja, hogy hogyan védekezzen az antibiotikus hatás ellen és rezisztens törzsek alakulnak ki. A tuberkulózis feléledésének egyik oka éppen az, hogy az elégtelenül kezelt betegekben gyógyszerrezisztens törzsek alakultak ki. De valamennyien emlékszünk gyermekkorunk csodagyógyszerére, a penicillinre. Ma már csak néhány kórokozó érzékeny rá, a gennykeltők többnyire rezisztenssé váltak.