A közegészségügyi és járványügyi ellátás kulcsszereplői a felügyelők, akik képzési formáinak korszerűsítése a bolognai folyamat kapcsán napirendre került. A Debreceni Orvostudományi Egyetem és Népegészségügyi iskola, valamint az új közegészségügyi felügyelő képzésért felelős kar kialakítása megteremtette azt az alapot, ami a hazai szakemberképzéshez szükséges. Ugyanakkor a területen dolgozók folyamatosan létszámhiánnyal küzdenek. Az új képzési formák beindulása után 4–6 év múlva várható, hogy a szakmai utánpótlás biztosított lesz. Addig meg kell újítani a megelőző orvostan és népegészségtan szakorvosképzés tematikáját is. A jelenlegi tematika alig kapcsolja be azokat a témákat, amelyek új kihívásként jelentkeznek a szakterületen, mint a mentálhigiénés problémák, egészséges életmód, egészségfejlesztés, havaria kezelés, kémiai biztonság, minőségbiztosítás vagy éppen az EU jogszabályok pontosabb ismerete. Főleg klinikai szemléletű gyakorlatokat ír elő a rezidensek számára, ugyanakkor nem készíti fel őket egy árvíz, földrengés, terrorizmus vagy a menekültáradattal kapcsolatos közegészségügyi teendőkre, amelyek a globalizált világ problémáit jelentik. Az iskolaorvosi tevékenység erőtlen, alig szól bele az iskola helyes működésébe, a testnevelés, iskolai büfék, napközi otthonok tematikájába. Az iskolaorvos nem vagy alig van hatással a gyermekek személyiségének fejlesztésére, a dohányzás és a magatartási zavarok megelőzésére, tehát ezt a tevékenységet sokkal életszerűbbé kellene tenni.