A média elsősorban az emberi sokszínűséget tárja a fiatalok elé, ezért jó esetben toleranciára nevel. Ma már nem lepődünk meg a legszélsőségesebb emberi magatartáson sem, az egyneműek házasságán, a béranyaságon vagy a klónozás elterjedésén sem. Ugyanakkor a médiában a természetes, egészséges életmód vagy a tömegsport unalmas. A szerkesztők még a színes hírek uborkaszezonjában sem vetemednek olyasmire, hogy kerékpártúrázó gyerekeket mutassanak be, akik sátrakban lakva természetjárással töltik el a szünidőt. Ezért az ifjúság bizonyos rétege kirándulás helyett a plázákat járja, unalmában dohányzik, drogozik vagy a konzervatívabbak alkoholizálnak szabadidejükben, ugyanis a TV és a mozi ezeket a mintákat mutatja be. Az egészségnevelésben sajnos a médiát itthon még nem lehetett megnyerni. Ezért elengedhetetlen az iskolai egészségnevelés és az egészségtan tantárgy oktatása. Az iskolák mellett a munkahelyeken is több figyelmet kellene fordítani arra, hogy a munkaerő egészségét megőrizzék. Ennek eszközei a foglalkozásorvosi hálózat révén adottak, csak intenzívebben kellene kihasználni. Ennek egyik eszköze lehetne a közétkeztetés korszerűsítése és egészségesebbé tétele. Ennek rövid sémáját a 2. ábra mutatta be. Látható, hogy a kör közepén az egészségnevelés az iskola foglal helyet, ami alapvetően meghatározza azokat az egyéni és közösségi stratégiákat, amely a társadalomban elfogadottá válhat.