A mértékletesség az evésben és ivásban már a rómaiaknál is kiemelt erénynek számított. Az életmód optimalizálása megköveteli a fizikai tevékenységet, sportot, mozgást, esetleg fizikai munkát, ami örömöt és kielégülést okoz. Az, aki jólesően elfárad a napi munkájában nem igényli a szélsőséges abúzusokkal járó időtöltést. Az unalom és a feleslegesség érzése szüli a depressziót. A pszichológiai tesztek igazolják, hogy az esetek döntő többségében a rossz kedélyállapot javítását szolgáló öngyógyításnak felel meg a dohányzás, alkohol- és drogfogyasztás. A depresszió ma már népbetegség, aminek korai jelei esetleg agresszióban nyilvánul meg. Az agresszió kezelése és megelőzése a XXI. századi prevenciós stratégiáinak egyik legnehezebb feladat.

A betegségek megelőzésének eszköztára a technika és az informatika nyújtotta lehetőségek révén évről évre szélesedik. Ide tartoznak az egészségügyi felvilágosító kiadványok, az egészségvédelemmel és egészségneveléssel kapcsolatos kampányok, melyek széles körű társadalmi összefogást igényelnek. A skandináv országok és elsősorban Finnország mutatott fel jelentős eredményeket a prevencióban. A karéliai modellvizsgálatok nemzeti, majd nemzetközi programmá váltak, és elérték, hogy nem csupán a szív-érrendszeri betegségek, hanem a daganatos halálozás is jelentősen lecsökkent. Ez elsősorban a dohányzás és az alkoholizmus elleni küzdelemnek, valamint a mozgás és a helyes táplálkozás támogatásának volt köszönhető. Ennek a vizsgálatnak a sikerén felbuzdulva az EU-ban nemzetközi összefogást hirdettek a daganatos betegségek korai felismerése és sikeres gyógyítása érdekében. A felvilágosító kampányok révén világossá tették a lakosság körében azt, hogy milyen veszélyeket rejt magában a környezetszennyezés, a levegő és a felszíni vizek minőségének romlása, a zöld környezet és élővilág egyensúlyának megbomlása. Mindaddig, amíg a közvélemény lebecsüli ezek jelentőségét, javulás nem remélhető. A prevencióval kapcsolatos ismereteknek be kellene ivódniuk a köztudatba. Ennek jelentőségét már az ókori orvoslás is felismerte. A preventív szemlélet nagy múltra tekint vissza a magyar orvos történelemben is. Mátyus István a XVIII. század közepén a diéta fontosságáról írt művében így nyilatkozik: „Amennyivel szebb, hasznosabb dolog volna az emberek egész életében jó egészségben maradni, annyival kéne inkább szorgalmatoskodni kinek, kinek az egészséget megtartó diétáról, vagy életnek módjáról, mintsem a nyavalyák orvosolgatásáról…”

A XIX. század két magyar óriása, Semmelweis Ignác és Fodor József ugyancsak a megelőzés fontosságának tudatosítását hangsúlyozta orvosi kutatásaik kapcsán. A XIX–XX. században a baktériumok felfedezése és a védőoltások általánossá tétele, a fertőtlenítőszerek bevezetése elbizakodottá tette az emberiséget. Ennek következményeként a megelőző szemlélet ismét eltűnt az általános emberi gondolkodásból, hiszen úgy gondolták, hogy a fertőtlenítőszerek, antibiotikumok és a vakcinák mindentől védelmet nyújtanak. Háttérbe szorult az életmód megbetegítő szerepe és a megváltozott környezeti hatásokhoz való alkalmazkodásra nevelés. A legújabb mozgalmak a rossz táplálkozási gyakorlatot akarják megváltoztatni az elhízás megfékezésének érdekében. Főleg a multinacionális cégek uniformizált, de egyben egészségtelen gyorsétkeztetési láncait vették célba. Angliában például adókkal szeretnék súlytani ezek tevékenységét, hogy megvédjék a gyermekeket a reklámok okozta befolyástól.