Tompa Anna

Sérült világunk egészsége


Az egyéni érzékenység

A biológiában az a szép, hogy minden és annak ellenkezője is igaz lehet a körülmények függvényében. Így a fenti kijelentések is csak bizonyos körülmények között igazak, és lehet, hogy 20–30 év múlva már senki sem fog arra emlékezni, hogy valamikor a férfiak uralták a földet. Ugyanis az igazán gyors alkalmazkodásra a nők sokkal jobban képesek, mint a férfiak. Hamarabb tudnak szakmát vagy partnert váltani, vagy megtanulni a komputerrel való munkát. A telefonos SMS üzenetekben is a nők a szorgalmasabbak. Könnyebben tanulnak nyelveket és a kommunikációs készségük is sokkal jobb, mint a férfiaké. A mai rohanó világban pedig ezekre a tulajdonságokra van leginkább szükség. A szocializációs képességek mellett a nők genetikai sajátosságaik is a környezet függvényében válnak valósággá. A nők toxikus anyagokkal szembeni fokozott ellenálló képessége vagy az élő kórokozók elleni küzdelem sikeressége elsősorban a csecsemőkori túlélésben mutatkozik meg. Minden gyakorló nőgyógyász és neonatológus tudja, hogy a problémás újszülöttek túlélését elsősorban a nemük határozza meg, miszerint a leány újszülöttek esélyesebbek.
Az egyéni érzékenység okait többek között a humán genom projekt segítségével vizsgálhatjuk, és egyre többet tudhatunk meg a génjeinkben kódolt lehetőségekről. Mindezek ismeretében a kérdés az, hogy ezek a lehetőségek hogyan valósulnak meg, és hogyan lehet működésüket befolyásolni. Alapszabály a genetikában az, hogy a genotípus olyan lehetőség, ami csak a környezet függvényében válik fenotípussá, tehát látható tulajdonsággá. Ezért van olyan nagy jelentősége a környezeti hatásoknak, amelyek ésszerű módosításával a betegségek minimalizálhatók. Ezek ismeretében meg tudjuk jósolni, hogy bizonyos genetikai állapot milyen betegségre hajlamosít. Ugyanakkor etikai, morális kérdések merülnek fel, hogy vajon szabad-e megmondani a jövőre vonatkozó előrejelzést? Bizonyos mértékig már az is genetikailag meghatározott, hogy mennyire vagyunk képesek a stresszes helyzeteket elviselni. Tanulással, tréningekkel a stresszkezelő képesség (coping) fejleszthető. Ehhez viszont meg kell ismernünk önmagunkat és adottságainkat. Az alvás és az ébrenlét viszonya igen fontos kiegyenlítő faktor, ami szintén hordoz genetikai meghatározottságot. Vannak éjszakai típusú egyének, akik főleg az esti órákban aktívak és vannak olyanok, akik csak nappali tevékenységre alkalmasak és éjszaka csak aludni tudnak. Ez utóbbiak alvásra fordított időigénye kevesebb. Az éjszakai típus nappal vagy korareggel alszik igazán mélyen, ami elhúzódóvá teszi a pihent állapot elérését. Ha nem tudja alvásigényét kielégíteni többnyire hajlamos dohányzásra, kávézásra vagy egyéb doppingok használatára. A művészek, színészek többsége ebbe a kategóriába tartozik. Az evolúció során ezek a típusok őrizték éjszaka az ősember törzseket a vadállatok vagy az ellenséges törzsek ellen és riasztották a harcosokat kellő időben, hogy a csapatot meg tudják védeni. Ezért a túlélésben jelentős szerepük volt. Ma az egészségügyben vagy a szórakoztatóiparban találkozhatunk velük leggyakrabban.

Sérült világunk egészsége

Tartalomjegyzék


Kiadó: Semmelweis Kiadó

Online megjelenés éve: 2026

Megmutatja a lélek és a test harmóniájának fontosságát, biológiai érvekkel támasztja alá a nevelés, a család és a boldog társkapcsolatok életmentő szerepét. Hittel vallja, hogy a veszélyek leküzdhetők, csak meg kell ismerni ezeket. A könyv ebben segít mindazoknak, akik nem csupán magukra gondolnak, hanem a jelen mellett a jövőt is biztosítani szeretnék.

Hivatkozás: https://mersz.hu/tompa-serult-vilagunk-egeszsege//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

Kivonat
fullscreenclose
printsave