Tompa Anna

Sérült világunk egészsége


Evolúció és szükségletek

Az emberi faj fennmaradását az a képessége biztosította, hogy meg tudta szerezni magának a túléléshez szükséges „elsődleges” szükségleteket, a táplálékot, a szaporodást és az életteret, ami egyben védelmet is jelentett a vadállatokkal szemben. A „másodlagos” szükségletek megszerzésének igényét a társadalmi munkamegosztás és a kultúra teremtette meg. Manapság az elsődleges szükségletek kielégítése csupán a fejlődő világ problémája, ahol az éhezés még mindig szedi az áldozatait, és kiélezi az emberek közötti versengés mértékét. Az eredeti agresszió, amiről Freud már csecsemők esetében is beszél, valójában csak az elsődleges túlélés, a táplálék megszerzését vagy a szaporodás ösztönének kielégülését szolgálja. A „másodlagos igények”, ugyanakkor az anyagi javak felhalmozásra vagy a túléléshez nem szükséges eszközök beszerzésére vonatkoznak. Manapság a legtöbb agresszív cselekedet mégis ebben a szférában tapasztalható. Gyerekek ütik egymást egy mobiltelefon vagy márkás bőrkabát, kerékpár, motor megszerzéséért. Ebben az értelemben az ilyen bűncselekmények nem az alapvető létszükségletet, hanem a gerjesztett igények kielégítését szolgálják. Tehát különbséget kell tenni szükségletek és igények között. Mindemellett az evolúciós előnyöket ne keverjük össze a társadalmi kiváltságok okozta előnyökkel. Így az a fajta agresszió, amitől a modern társadalmak szenvednek, gerjesztett agresszió, aminek kialakulásának nagy szerepe van a nevelésnek, a médiának, a környezeti hatásoknak és a szocializációnak.
Az emberi civilizáció kialakulásának feltétele volt az írott vagy íratlan etikai normáknak az elsajátítása, ami csak neveléssel és tanulással sajátítható el. A világon jelenleg életben maradt primitív közösségekben élő népek íratlan törvényeit és azok szigorú betartását csak a közösségi kontroll garantálja. Ennek egyik legpontosabb útmutatója az igazságosság, mint pl. egy közös vadászat áldozatának húsából mindenki azonos mértékben részesedik. Az elosztás joga úgymond azé, aki a vadat közvetlenül elejtette. Tehát a közösség igazságérzete megengedi, hogy a „többet tett, többet kap” elv érvényesüljön. A civilizált társadalomba átültetve ezt a példát a munkahelyi fizetés vagy prémium elosztásának mechanizmusára vonatkoztathatjuk. Azokon a munkahelyeken, ahol a főnök önkényesen dönt a jutalom mértékéről és nem veszi figyelembe a valós teljesítményt, ott állandó feszültségek keletkeznek. A beosztottak úgy érzik, hogy ki vannak szolgáltatva egy olyan erőnek, ami kétségessé teszi a jövőjüket. Ez elbizonytalanodáshoz, frusztrációhoz, demoralizációhoz vezet, ami rontja a teljesítményt és megbetegítő hatása van. Az ilyen rossz légkörű munkahelyeken nő a betegség miatti távolmaradás és emelkedik a dolgozók vérnyomása. Tartós igazságtalanság neurózist, alkoholizmust, gyomorfekélyt, emésztési zavart, cukorbetegséget, szívinfarktust stb. okoz.
Ha a vezető visszaél hatalmával és nem demokratikusan és igazságosan osztja szét a javakat, akkor zúgolódás, ellentét és harc alakul ki a csapat tagjai között, ami az erőviszonyoktól függően még a vezér ellen is fordulhat, és az adott közösség felbomlásához vezethet.
Ugyanakkor a vezér megkérheti a tagokat, hogy saját részüket osszák meg azokkal, akik konkrétan az adott munkában nem vettek részt, de legközelebb számítani lehet rájuk. Ugyanezt a műveletet nem hajthatja végre az érintettek tudta és beleegyezése nélkül, mert pozíciója meggyöngül. Az empátia tanult viselkedési forma, amit már egészen korai gyermekkorban meg kell tanítani. Alapja az utánzás, amivel már a csecsemő is beleéli magát a mások által megélt szituációba, pl. sírás vagy nevetés, öröm vagy bánat. Az a gyermek, aki ezt nem tanulja meg, érzéketlen lesz a környezete iránt. A nevelés egyik legfontosabb pillére az érzelmi nevelés, ami kiegyensúlyozott szellemi fejlődést tesz lehetővé.
1944-ben Malinowski különbséget tett a biológiai túléléshez szükséges „alapvető” emberi szükségletek: táplálkozás, mozgás, egészség, szaporodás és a „másodlagos” szükségletek között, amelyek a társadalmi élethez szükségesek. Ezek már az ember által létrehozott másodlagos igények: ilyenek a törvények, az etikai és gazdasági értékek, vallások, művészetek, rítusok és a nyelv. Ide tartozik az a tárgyi kultúra is, amit az ember teremtett maga köré, és ezek újabb szükségleteket alakítottak ki. A nőket a társas munkavégzéstől a háztartási gépek elszigetelték. A szociális fejlődés, az ember által létrehozott új tárgyakkal való viszonyban realizálódik. Ilyen az olvasás, írás, ének, hangszerek, környezeti kultúra, a lakás, a kert, a személyi berendezések, a közlekedés: autó, repülő, busz, vonat, kerékpár stb. Az új tárgyak úgy tűnnek fel, mintha alapvető szükségletek lennének, holott a Föld ökológiai egyensúlya szempontjából ezek a tárgyak feleslegesek és károsak is, ugyanis terhet jelentenek, és megteremtik a Föld meg nem újuló energiaforrásainak kimerítésének gyakorlatát. Mindezek elosztása és a másodlagos igények kielégítése egyenlőtlenségeket teremt az emberek között, ami háborúkhoz, katasztrófákhoz és környezetszennyezéshez vezethet. A Földet használatba vehetjük, de nem eladó. Az egyensúly kibillenése természeti katasztrófákhoz vezet.

Sérült világunk egészsége

Tartalomjegyzék


Kiadó: Semmelweis Kiadó

Online megjelenés éve: 2026

Megmutatja a lélek és a test harmóniájának fontosságát, biológiai érvekkel támasztja alá a nevelés, a család és a boldog társkapcsolatok életmentő szerepét. Hittel vallja, hogy a veszélyek leküzdhetők, csak meg kell ismerni ezeket. A könyv ebben segít mindazoknak, akik nem csupán magukra gondolnak, hanem a jelen mellett a jövőt is biztosítani szeretnék.

Hivatkozás: https://mersz.hu/tompa-serult-vilagunk-egeszsege//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

Kivonat
fullscreenclose
printsave