A gépesítés elterjedése a háztartásban jelentősen csökkentette a nők fizikai igénybevételét. Felszabadult az idő, amit saját életcéljuk megvalósítására használtak fel. A XX. század elején felerősödtek a nőmozgalmak, és a háborúk alatt a nők bizonyítottak. A férfiak nélkül maradt családokat a nők tartották össze, és keresték meg a megélhetéshez szükséges anyagiakat, amíg a férfiak a fronton harcoltak. Megvédték a gyermekeket és az öregeket a pusztulástól. A II. világháború után pedig derekasan kivették részüket az újjáépítésben. Már nem lehetett visszaállítani azt a családmodellt, ahol a nő dolga csak a háztartás vezetése és a gyermekek nevelése. Egyrészt szükség volt a nők munkájára, másrészt a nők igényelték a saját karriert, az önállóságot. Ezt az igényt elégítette ki az ipar és a társadalom is, hiszen megteremtődött a háztartás gépesítése és kialakultak a bölcsődék, óvodák, napközik rendszere, ami lehetővé tette a nők munkába állását. Ennek viszont súlyos következménye lett, mert a nők felszabadítása a szaporodás csökkentését okozta a civilizált világban. A háztartások gépesítése új vegyszeres szennyezési hullámot indított el, gondoljunk csak a sokféle mosó- és mosogatószerre, öblítőre, fertőtlenítőre, padlófényezőre és kárpittisztítóra, amit a modern gépek optimális működéséhez felhasználunk. Vagy vegyük például a hűtőszekrények üzemeltetéséhez szükséges klór-fluorokarbon vegyületek (CFC) által okozott kárt. Az aeroszolok és a hűtőberendezések, légkondicionálók elterjedése miatt olyan mértékű lett a légköri szennyezés, hogy az ózonréteg elvékonyodott. Ennek az lett a következménye, hogy az UV-sugárzás – területenként – szabadon áramlik a Földre, és betegségeket okoz az emberek és az állatok bőrén (bőrrák). Elindította az ózonréteg erózióját, ami fokozott UV-sugárzáshoz és a bőrdaganatok megszaporodásához vezetett. A többi környezetszennyező gáz (CO2, NOx, SO2, metán) az üvegházhatás fokozódását eredményezte, ami a Föld fokozott felmelegedéshez vezet. Az aeroszolok használatának elterjedésével, így a „másodlagos” igények kielégítésében is a média döntő szerepet játszik azzal, hogy fogyasztásra ösztönöznek, hiszen a működési költségük a reklámbevételekből származik. A háztartási munka megkönnyítése érdekében ezek a hajtógázzal működő termékek döntő szerepet játszanak. Itt a nők házimunkájának megkönnyítése a cél, hogy más területen a termelésbe bevonhatók legyenek. A dolgozó nő nem tud a családjával olyan intenzíven foglalkozni, mint „főállású” anyaként, ezért a gyermekek és a férjek elhanyagolódnak. A lazuló családi kötelék fokozza a válások számát, és nő a „félárva” gyermekek száma, akiket csak egy szülő nevel. Így jutunk el a másodlagos igények fokozott kielégítésétől az alapvető igények teljesülésének korlátozásáig. Ugyanis a civilizált világban a reprodukció mértéke csökkent, hiszen a dolgozó és családját stabilizálni nem tudó nő csupán 1 vagy 2 gyermek vállalásáig jut el. A fejlődő országokban, ahol még a férfiaknak is alig jut munka, a női szerep még többnyire hagyományosan működik. A gyermek jövője itt, ennek ellenére kevésbé biztosított, sőt a fertőzések veszélye miatt sok területen a csecsemő- és újszülött-halálozás is magas. Alapszabálynak tűnik, hogy a reprodukciós készség ott sokkal magasabb, ahol az utódok életkilátásai gyöngék. Ez a jelenség figyelhető meg háborúk és járványok idején, amikor hirtelen megemelkedik a születések száma.

A környezetszennyezés miatt a férfiak fertilitása mellett a nők reprodukciós képessége is jelentősen csökkent, ami főleg a civilizált fehér fajra érvényes megállapítás. Az alacsony születési arány egész Európában jellemző, és csak azokban az országokban nem csökkent, ahol jelentős a bevándorlók miatti utánpótlás.

A fertilitás csökkenésében nagy szerepe van a nők megváltozott életkörülményeinek is. A fejlett ipari országokban a folyamatos termelés és a fogyasztási igények növekedése miatt a női munkaerőre is szükség van. A munkavállalás formáit a férfiaktól vették át, ezért a legkevésbé sem törődnek a nők családban elfoglalt helyzetével és időbeosztásával. A gyermekvállalás és a karrier építése óhatatlanul összeütközésbe kerül, és sok esetben válóokot is képezhet. A férfias szemléletű társadalom igényli a női munkaerőt, de annak negatív sajátosságait már nem képes tolerálni. Pedig rendkívül egyszerű megoldások kínálkoznak a mai technikai színvonalon. Az egyik a részmunkaidő vállalása a kritikus időszakokban (terhesség, szoptatás, 3 éves kor alatti, vagy több gyermeket vállalók esetében). A másik lehetőség a távmunka, amit az állandó internetes kapcsolat biztosíthat, vagy videokonferencia keretében lehet kapcsolatban maradni a munkahellyel.