A környezeti ártalmak hatása nagyban függ az ártalom jellegétől és időtartamától. Ezeket a gyakorlatban expozíciós viszonyoknak nevezzük, és különösen a munkahelyi daganatok kialakulásának megítélésében van fontos, igazságügyi jelentőségük. A belégzés és a szájon történő bevitel a leggyakoribb, bár a bőrdaganatok kialakulásában a kontakt, bőrön át történő expozíciónak van kiemelt jelentősége (UV-fény, ionizáló sugárzás, bőrirritáló anyagok). A közlekedés is sok áldozatot követel az emberiségtől. Az autók kipufogó gázai szennyezik a környezetet, ami a légtér elszennyeződését, oxigénhiányt és széndioxid-többletet okoz. A drága üzemanyag sem riasztja el az embereket az autók, motorok használatától. A mozgáshiány elkényelmesíti az embereket, ami elhízáshoz és az ellenálló képesség csökkenéséhez vezet. A meg nem újuló üzemanyag fokozott felhasználása a Föld energiakészleteinek kimerüléséhez vezet. Az elégett üzemanyagból rákkeltő, kátrány anyagok és CO, CO2 is keletkezik, ami fokozza az üvegházhatást, és környezeti egészségkárosodást okoz. Ilyen az asztma, a krónikus tüdő- és szívbetegségek, az allergia és a rák. Jelentős az évente autóbalesetben megsérült vagy meghalt emberek száma. Az ólom környezeti felszabadulása idegrendszeri és mentális problémához vezet, ami különösen a gyermekek esetében veszélyes, mert fokozza az agressziót, ami sok esetben bűnözéshez vezet.