Az még nem teljesen ismert, hogy a stresszreakciók vagy a meg nem oldódott konfliktusok milyen betegségekhez vezethetnek. Valószínűleg az egyén habitusa, genetikai hajlama dönti el, hogy milyen szervet „választ” a betegség kifejlesztésére. A tény, hogy a stresszorok hatására megemelkedő sztreoidhormonok fékezik az immunreaktív sejtek működését a citokinek gátlásával, bármilyen fertőző vagy immunológiai kórkép kialakulását elősegíti. A pszichoneuroimmunológia foglalkozik azokkal az összefüggésekkel, amelyek alátámasztják a stressz okozta változások és az immunrendszer gyengülésének összefüggését. Ez lehet gyomorfekély, autoimmun betegség, daganat vagy éppen egy banális fertőzés. Az életkörülmények megváltozása negatívan befolyásolja a test funkcióit. Erre utalnak a menekülteknél vagy az emigránsoknál bekövetkező egészségi változások. Hasonló hatással lehet a családi körülmény megváltozása pl. a válás vagy a gyász. Főleg olyan történések válthatnak ki erőteljes stresszt, amelyek rövid időn belül zajlanak le és hosszú távon befolyásolják az életkörülményeket. Az organikus zavart mindig megelőzi valamely pszichiátriai állapot változása. Ez együtt jár egyfajta „önfeladási komplexussal”.

Az egyén személyiségi jegyei alapvetően befolyásolják a reakció jellegét. A munkahelyi bizonytalanságokat nagyban befolyásolja az a tény, hogy az illetőnek van-e befolyása a munkája alakulására vagy sem, mennyiben képes kontrollálni a következményeket. A társas támogatottság érzése még gyermekkorban kialakul. A későbbi, esetleg pozitív tapasztalatok már nem jelentenek elegendő alapot arra, hogy megbízzanak a környezetükben. A kulturális környezet és elsősorban a vallási közösségek előnyt jelentenek a stressz elviselésében.