Tompa Anna

Sérült világunk egészsége


A pszichés beállítottság

A jóléti társadalmakban olyan gyorsan változik az emberek életmódja, a táplálkozási szokásai, az erkölcsisége, etikai magatartása, hogy a gyors változások a szervezet adaptációs mechanizmusait sok esetben a kimerülésig igénybe veszik. Ennek eredményeként stressz, alvászavarok, neurózis, majd pszichoszomatikus betegségek lépnek fel, ami elsősorban a munkaképes társadalmi rétegeket sújtja. Természetesen ezek a tünetek főként azokban alakultak ki, akiket genetikai adottságuk erre hajlamosítanak. Az alábbiakban röviden ismertetünk néhány olyan kórképet a teljesség igénye nélkül, amelyeket a civilizált életforma provokálhat (és sok esetben járványszerűen elterjedt).
Számos kórkép összefoglaló diagnózisa a neurózis, amit röviden úgy definiálhatunk, hogy olyan kóros pszichés állapot, amelynek során az egyén a környezetére nem megfelelő módon reagál. Ennek legegyszerűbb formája a hisztéria, amikor túl heves reakcióról van szó, illetve a depresszió, amelynek kapcsán a környezettel szembeni érdektelenség alakul ki. A két véglet között a neurózisnak számos megjelenési formájával találkozhatunk. Okai között általában a megoldatlan helyzetek, szituációk okozta szorongás áll első helyen. Elősegítheti kialakulását nagyfokú kimerülés, elmagányosodás, túlhajtott munka, szexuális problémák stb. Az önértékelés zavarai esetén gyakran találkozunk neurotikus reakciókkal. Első tünete lehet az alvászavar, indokolatlan félelemérzés (pánik betegség) vagy különböző fóbiák felerősödése. A neurotikus egyén nehezen kezelhető a környezet számára, ugyanis a problémakezelő képessége jelentősen lecsökken. A neurotikus állapot sok esetben önálló kórképként jelentkezik, de a stresszes állapot részét is képezheti. Számos egyéb betegség alakulhat ki a neurotikus tünetek mellett, pl. cukorbaj, gyomorfekély, magas vérnyomás. A stressz általában fokozott izgalmi állapotot jelent, aminek hátterében főleg a mellékvesekéreg hormonjainak a fokozott kiáramlása áll. Olyan izgalmi állapot, ami lehet jótékony hatású, pozitív stressz (sportteljesítmény, szerelem, szónoklat, szakmai előadás vagy színházi szereplés), vagy lehet negatív stressz, amikor pl. csak nézzük a sporteseményt és bosszankodunk a csapatunk sikertelenségén, vagy ilyen egy veszekedés, gyilkos vita a munkahelyen, családban, a krónikus zajártalom és a közúti közlekedés. Ez utóbbiak tartósan emelhetik a vércukorszintet, a pulzusszámot és a vérnyomást, s fejfájást vagy gyomorpanaszokat okozhatnak. Elhúzódó jellegű negatív élményt adó stressz esetén egyébként egészséges egyénekben is betegségek alakulhatnak ki. Ilyen betegségek lehetnek a következők:
  • A gyomorfekély, a magas vérnyomás, amit genetikai hajlam mellett a fiatalkori tartós stressz provokálhat.
  • A pajzsmirigytúltengés a központi idegrendszeri hatások révén generálódhat és egy komplex hormonzavar része is lehet.
  • A 2-es típusú cukorbetegség az elhízás eredményeként is kialakulhat.
  • A depresszió, szorongás, a gyakori kedélyhullámzás öngyilkosságig vagy elmebajig fokozódhat. Általában a neurózisokat az egyéni genetikai hajlam mellett a családi neveltetés és stressz válthatja ki.
  • A különböző testrészek fájdalma, hát-, nyak- és a fejfájás is a központi idegrendszeri és neuroendokrin hatások révén állandósulhat.
  • Az elhízás, illetve kóros soványság (anorexia nervosa) szintén pszichés zavarokra vezethető vissza, amit sok esetben kamaszkori krízisek testképzavarok alakítanak komoly betegséggé.
A stressz tehát az emberi viselkedés olyan megváltozott állapotát jelenti, ahol a pszichés és a testi ingerek hatására fokozott alkalmazkodási válasz alakul ki az idegrendszer és a belső elválasztású mirigyek aktiválódása révén. Az idegrendszeren keresztül, tehát pszichésen is kiválthatók ezek a reakciók az idegrendszer neuropeptidjei által. Ezek a peptidhormonok és a mellékvesehormonok az immun reaktivitásra és a csecsemőmirigyre (tímusz), a T-limfocitákat termelő nyirokszervre is hatnak, így együttesen ezt a rendszert pszicho-neuro-immunológiai szabályozásnak hívjuk. Az immunológiai és a neurobiológiai kutatások az utóbbi 20 évben tárták fel azokat a korábban nem ismert kapcsolatokat, amelyek a neurotranszmitterek révén az idegrendszer és az immunrendszer között léteznek. A stressz által kiváltott izgalmi reakcióban valamennyi védekező rendszerünk, az izomzat, az autonóm idegrendszer és az immunkompetens sejtek egyaránt aktiválódnak.

Sérült világunk egészsége

Tartalomjegyzék


Kiadó: Semmelweis Kiadó

Online megjelenés éve: 2026

Megmutatja a lélek és a test harmóniájának fontosságát, biológiai érvekkel támasztja alá a nevelés, a család és a boldog társkapcsolatok életmentő szerepét. Hittel vallja, hogy a veszélyek leküzdhetők, csak meg kell ismerni ezeket. A könyv ebben segít mindazoknak, akik nem csupán magukra gondolnak, hanem a jelen mellett a jövőt is biztosítani szeretnék.

Hivatkozás: https://mersz.hu/tompa-serult-vilagunk-egeszsege//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

Kivonat
fullscreenclose
printsave