A szituáció önmagában gerjeszthet betegségtünetet, pl. az orvos jelenléte asztmás rohamot, hipertóniát vagy magasabb vércukorszintet válthat ki. Ezért sokan úgy gondolják, hogy orvoshoz csak végszükség esetén forduljunk, egyébként jó állapotunk megőrzésére és a konfliktusok időben történő megoldására törekedjünk. Így a betegségek többsége elkerülhető. Az „A” típusú személyiségek viselkedésformája predesztinál a koronáriabetegségek kialakulására, mivel egyszerre sokféle célt, a lehető legrövidebb idő alatt akarnak elérni. A modern civilizált társadalom előnybe részesíti a törekvő embereket, ezért az infarktus száma a civilizált világban megfelelő prevenciós program nélkül törvényszerűen emelkedik. A nők körében robbanásszerűen emelkedik a szívinfarktus előfordulása, amit átalakult társadalmi szerepükkel lehet magyarázni. A hagyományos női szerepeket gyakorló nők között az akut szívhalál elenyésző. Manapság az egyenjogú, vezetésre képzett nők, főleg a menopauza után, fokozott hajlamot mutatnak a szívbetegségekre, így az infarktusra is. A szív- és érrendszeri betegségek halálozása Magyarországon és Európában az 1970-es években igen magas volt (lásd alábbi diagramot). Majd a 90-es évek végén radikálisan lecsökkent, kivéve a volt szocialista országokat, de különösen Magyarországot, ahol még emelkedett is. Finnországgal azonos szintről indultunk, de a finnek egy igen hatékony prevenciós „életmód” programot indítottak be, és ennek eredményeként már az EU országok alacsony szintjén állnak. Ugyanakkor Franciaországban már a 70-es évek elején is kb. az EU átlag felének megfelelő alacsony halálozást mutattak, ami a 91-es év végéig tovább csökkent. Ezt a jelenséget hívják francia paradoxonnak. Az okát, pedig a rendszeres vörösborivásban látják. Az összefüggés annyira nyilvánvaló, hogy ma már a prevenció tárházában az egészséges életmód gyakorlatában a helyes táplálkozás és mozgás mellett a mérsékelt (napi 3 dl) vörösbor fogyasztása is szerepel.