Magyarországon a várható élettartam az egészségtelen életmód miatt nem felel meg a gazdaságilag indokolt szintnek. A túlzott stressz és anyagi, erkölcsi bizonytalanság kedvez az önpusztító magatartás (alkohol, drog, dohányzás) kialakulásának. A fiatalok egyre korábban 10–11 éves korban kezdenek el dohányozni és nem ritka a rendszeresen alkoholt fogyasztó középiskolás sem. A nők egyre többen válnak a nikotin és az alkohol rabjává, ami az egész család életkilátásait rontja. Ennek eredményeként a dohányzással összefüggő daganatos betegségek vonatkozásában világelsők vagyunk. A férfiak eddig is vezették a tüdőrák-halálozást, de most a nők is csatlakoztak, és együttesen elérték Magyarország dobogós helyezését. Hasonló a helyzet a szájüregi és a fej-nyak tumorok esetében is, ami szintén a fokozott alkoholfogyasztással és a dohányzással függ össze. Ehhez társul a táplálkozás jellegzetessége, hiszen a szegénység nem kedvez az egészséges táplálkozási szokásoknak, ezért a tömegek még mindig a hagyományos, zsírban és szénhidrátban gazdag ételeket részesítik előnyben. A mozgásszegény életmód kedvez a szív- és érrendszeri betegségek, a cukorbaj és a csontritkulás kialakulásának. Mindezek együttesen túlsúlyhoz, ízületi betegségekhez és rokkantsághoz vezetnek. A pesszimista beállítottság a pszichés és mentális betegségek számának emelkedésével járt, ami főleg a nők körében jellemző. Mindezek a kockázati tényezők együttesen okozzák azt, hogy a magyar lakosság lehetőségeihez képest rövidebb ideig élvezi az élet örömeit, mint a szomszédos országok polgárai. A daganatok és a szív-érrendszeri betegségek számának alakulását mutatjuk be a 11. ábrán. Látható, hogy az 1949-től kezdődő periódusban fokozatosan nőtt a halálozás mindkét kórképben, majd az1990-es évek elején történt egy kis megtorpanás, de sajnos 2005-ben újra emelkedik a szív-érrendszeri halálozás.

 

A gazdasági helyzet alapvetően meghatározza az életkilátásokat, mégis hazánkban a születéskor várható élettartam négy évvel alacsonyabb, mint azt a GDP alapján várni lehetne. Ennek egyik oka az, hogy amíg az EU-15-öknél az elmúlt 20 évben a daganatos halálozás csökkent, addig nálunk főleg a tüdő és szájüregi daganatok halálozása jelentősen emelkedett. A következő oszlopdiagrammon láthatók a férfiak rákhalálozási mutatói 1995–2005 összehasonlításában. A férfiaknál a tüdő-, fej-nyak és a vastagbéldaganatban meghaltak száma emelkedett, míg a nők esetén a tüdő-, emlő-, vastagbélrák mellett a hasnyálmirigy és a fej-nyak daganatokban meghaltak száma is megugrott (12. ábra). Ez együttesen azt jelenti, hogy Európában a férfiak első, a nők második helyen vannak a daganatos halálozásban. Mindaddig, amíg a dohányzás és a túlzó alkoholfogyasztás megelőzésében nem jutunk előbbre, addig emelkedő rákhalálozással kell számolni. (Ezt részletesebben lásd később.)