A környezeti levegő, víz, talaj szennyezettsége elsősorban az emberi tevékenység függvénye. Az ipar és a mezőgazdaság erőteljes kemizációja jelentős változásokat idézett elő a talaj, víz és a levegő minőségében. Az élelmiszerláncba óhatatlanul bekerült vegyszerek ellenőrzése és a határértékek megállapítása a XX. század vívmánya. Korábban elsősorban az élő kórokozók, tehát a fertőzött élelmiszerek jelentettek gondot. Manapság az élelmiszerek az emberi beavatkozás (konzerválás, sterilizálás, légmentes csomagolás) eredményeként többségében mentesül az élő kórokozóktól, az ételszennyezések legfőbb forrását manapság a vegyszerek jelentik. Évente kb. 6–7 kg élelmiszer-adalékot fogyasztanak el a fejlett világ lakói. A nemzetközileg regisztrált vegyi anyagok száma a 2000-es évekre elérte a 10 milliót, amiből, az ipari fejlettségtől függően, 50–100 ezer anyag kerül be közvetlenül a környezetbe. Ennek eredményeként egy élet során kb. 3–4 kg növényvédő szert eszünk meg az elfogyasztott élelmiszerrel. Az iparilag relatíve fejlett, volt szocialista országokban a legrosszabb a helyzet, mivel az iparfejlesztéssel nem tartott lépést a környezetvédelem és a természetvédelem. Ezért a helytelen környezetvédelmi és ökológiai gyakorlat miatt a talaj, a felszíni és az ivóvízkészletek súlyosan károsodtak, így a toxikus vegyületek szabadon bejuthattak az élelmiszerláncba. Az atmoszférában található szennyeződések főleg az emberi tevékenység kapcsán keletkeznek, főleg a közlekedés és az ipari termeléssel kapcsolatban. Az egyéb szennyezők közül fontos még a geológiai tényezők okozta szennyeződés pl. a víz arzén- vagy radontartalma és a természeti katasztrófák, erdőtüzek, vulkánok okozta szennyeződések. Ez utóbbiak a levegőszennyeződéseknek csupán néhány százalékát teszik ki. A veszélyes anyagok tehát elsősorban a közlekedésből, a háztartások fűtéséből, az ipari létesítmények működéséből és a mezőgazdaságból származnak. A bioszféra természetes körforgása (szél, csapadék, meteorológiai viszonyok) révén a szennyeződések nem állnak meg a forrásnál, hanem távoli területekre is eljutva globális problémákat okoznak. A hajtógázok (freonok) széles körű alkalmazása miatt a légköri ózonréteg elvékonyodása felerősítette a Nap UV-B tartományának sugárzását, ami jelentősen megemelte a melanóma és az egyéb bőrrákok esélyét világszerte a fehérbőrű lakosság körében.