A belső levegő (in-door) szennyezés legfőbb forrása a lakótér fűtésére, melegvíz előállítására ( kályhák, kazánok, bojlerek), a főzésre és sütésre (frittőz, mikrohullámú sütő, gáztűzhely) használt háztartási eszközök üzemeltetése során keletkező, gázok, gőzök és a dohány füst. A bútorok, falfelületek és egyéb építészeti elemek (faburkolat, lépcső) festésére, konzerválására használt anyagok kigőzölgése, amelyek számos festéket, pácot, (xyaladekor, xylamon, olajfestékek, lakkok) és ragasztókat tartalmazhatnak.

Ezek közül a formaldehidről is bizonyították, hogy állatkísérletekben rákkeltő hatása van. A lakások levegőjét tovább rontja a lakók dohányzása ( passzív dohányzás ) vagy valamilyen szabálytalan otthoni ipari tevékenység (fröccsöntés, cipőragasztás, kerámiagyártás, festéküzem, nyomdai vagy ruhatisztító tevékenység, autó-, motorszerelés). A belső levegő minőségének legfőbb meghatározója, hogy dohányoznak-e vagy sem az épületben. Nem véletlen, hogy a nem dohányzók védelmében született törvény elsősorban arra irányul, hogy a középületekből, a munkahelyekről kitiltsa a dohányzást.

A hazai környezetszennyezési paraméterek a 1990-es évek végéig fokozatosan javultak. A kéndioxid- és a nitrogénoxidszennyezettség egyetlen nagyvárosban sem okoz problémát, kivéve talán Pécset, ahol még előfordulnak szmogos helyzetek. A nitrogénoxidok (NO, NO2, N2O, N2O4) főleg a földgázzal működő tűzhelyekből, sütőkből, konvektorokból, kazánokból, vízmelegítőkből jutnak a levegőbe, és ott 130–2500 µg/m3 koncentrációt is elérhet. Hatásukra daganatkeltő nitrozoszármazékok (pirén, krizén, bifenilek, aromás nitrozovegyületek) jöhetnek létre, és a szekunder, tercier aminokból rákkeltő nitrózaminok keletkeznek. A jó közérzet biztosításához elengedhetetlen, hogy a munkavégzésre és lakás céljaira használt épületek belső klímája megfelelően tiszta, hűvös és egészséges legyen. Ennek egyik kritériuma az épület falainak szárazsága, a levegőszennyezés hiánya és az élő kórokozók minimális koncentrációja. Amennyiben ezek a feltételek nem teljesülnek az épület klímája a benne élőket megbetegíti és állandó rossz közérzetet okoz, amit angol kifejezéssel élve „sick building” szindrómának nevezünk, lásd a 13. táblázat összeállítását. Az épületek belső klímája nem független az épület szerkezetétől, tájolásától és a gépészeti megoldásoktól. Az emberi lét három dimenzióban létezik, tehát a térélmény meghatározó az egyénre nézve. Az építészeti megoldások ezért nagyban befolyásolják az egészségi állapotot. Az emberi élet stresszes voltából adódóan a belső tér megnyugvást, biztonságot jelent. Az evolúció kapcsán azok a fajok előnyt élveztek, amelyek képesek voltak biztonságot teremtő pihenőhelyről gondoskodni. Az épített környezet ezt a funkciót a lakások kialakításánál tölti be. Ezért a lakások belső tereinek kialakítása a jó közérzetet és a biztonságot kell hogy szolgálja. A tiszta környezet, a jó hőmérséklet, a csend és a kényelem az emberi munkaerő újrateremtésének záloga.