Az élelmiszer-biztonság is átmeneti zavartság jeleit mutatja. Az termékek szabad áramlása nem teszi lehetővé a piacra kerülés előtti egészségügyi ellenőrzést. Az élelmiszer minőségéért a gyártó és a termelő felel. A büntetések veszélye nem elrettentő, ezért inkább vállalják az esetleges veszélyt, mint a rendszeres minőségi vizsgálatot. Így fordulhatott elő a magyar pirospaprika (hungarikum) aflatoxinnal vagy míniummal történő szennyezése, a saláták és egyéb primőrök magas szermaradványa, vagy a legutóbb észlelt mérgezett csokoládé, szaloncukor piacra kerülése, vagy a lejárt szavatosságú élelmiszerek átcímkézése. Azokról az esetekről már nem is érdemes említést tenni, amikor az ÁNTSZ ellenőrök szavatossági idő lejárta után is árusított terméket vagy romlott húst találnak a polcokon. Az ilyen eseteket a figyelmes vásárló is ki tudja szűrni, de az ideális az lenne, ha ilyesmi nem fordulhatna elő. Ennek érdekében a fogyasztóvédelmet kell a jövőben megerősíteni. Ezektől a hibáktól eltekintve, a hazai élelmiszerbiztonság viszonylag jónak mondható, hiszen időben feltárták a hiányosságokat megelőzve az ételmérgezést. Évente több mint 100 ezer élelmiszer-biztonsági vizsgálatot végeznek az ÁNTSZ laboratóriumokban. A regionális átszervezés kapcsán valószínűleg ez a vizsgálati arány csökkenni fog.