A mesterséges sugárforrások közül a legnagyobb veszélyt az atomenergia békés felhasználása kapcsán keletkező hulladékok és az esetleges balesetek okozhatják, mint pl. Csernobil. Kisebb és egyre jelentéktelenebb az orvosi diagnosztikus és terápiás beavatkozások során elszenvedett sugárterhelés. A személyzet számára viszont még mindig jelentős lehet a sugárterhelés, ha nem alkalmazzák a megfelelő személyi védőfelszereléseket. Az izotópos diagnosztika és terápia rövid felezőidejű anyagokat alkalmaz, ezért ennek hatása mind a betegre, mind a személyzetre elhanyagolható. A fizikai tényezők közé sorolhatók azok a szervetlen porok is, amelyek elsősorban speciális sajátosságaik (méret: 1–5 μm) révén daganatkeltők és lényegében a szervezet reaktivitásának megváltozásával alakítják ki a tumort (azbeszt, sziliciumoxid, talcum). A WHO (World Health Organisation) lyoni rákügynöksége az IARC (International Agency for Research in Cancer) rendszeresen megújítja a humán rákkeltők listáját, amelyben a vegyszerek, fizikai, kémiai kórokok mellett a keverékek és a gyógyszerek is szerepeltek. Ez a lista nagy vihart kavart főleg azzal, hogy az orális fogamzásgátlókat és a hormonpótló szereket is szerepeltette a rákkeltők között. Az összeállítást bemutatjuk 14. táblázatban. Látható, hogy a vegyszerek mellett komplex munkafolyamatok, expozíciós helyzetek is szerepelnek a listán. Ez abból adódik, hogy a rákkeltőknél nem lehet határértékeket megszabni, illetve a különböző anyagok egymás hatását kiszámíthatatlanul erősíthetik. Ezért a komplex munkafolyamat, amiben 10–15 anyag együtthatására is lehet számítani, együttesen tekinthető rákkeltőnek pl. a kohászat, bányászat stb.