A munkaképes lakosság egészségének megőrzése elsőrendű feladat. A foglalkozás-egészségügyi hálózat privatizációja megteremtette a személyi és anyagi feltételeit annak, hogy a szervezett munkaerő egészségügyi gondozását, munkaalkalmasságával kapcsolatos vizsgálatait ellássa. A munkahely kitűnő terepe lehet az egészségfejlesztésnek, a betegségek megelőzésének és a szűrővizsgálatoknak is. A munkahelyi balesetbiztosítási rendszer kialakításával mód nyílhatna arra, hogy mindez megoldható legyen, és átjárhatóvá tegyék az egyéni biztosítást a munkahelyi ellátás között, feloldva a meglévő jelenlegi feszült helyzetet. A balesetbiztosítási rendszer kialakításának kérdése már az 1990-es évek elején napirenden volt. A beteg biztosítása mellett az önálló baleset-biztosítási ág teljes feltételeinek megteremtéséig 60/1991- es OGY határozatban a társadalombiztosítási rendszer megújításának koncepciójában szerepelt. Így a koncepció kidolgozása az OEP keretében folyt. A legújabb eredményként könyvelhető el az OGY 20/2001. határozata a munkavédelem országos programjáról, amelynek értelmében a munkahelyi egészségkárosodásokat és baleseteket a munkahelyi kockázatokkal arányos és differenciált járulékrendszer biztosítaná. A 2084/2002. (III.25.) kormányhatározat rövid távra fogalmazta meg a balesetbiztosítás kialakításának feladatait. A 15. táblázat a munkahelyi balesetek számának csökkenését mutatja 1992–2000 között.

 

 

Az adatok pontosságával kapcsolatban kétségek merülhetnek fel, hiszen az EU országaiban a 100 ezer munkavállalóra kb. 4000 baleset jut, ehhez képest a hazai 733 eset valószínűtlenül alacsony szám. A 15. táblázatban látható a rohamos és megmagyarázhatatlan hazai csökkenés, pedig a munkahelyi biztonság, munkafegyelem és a szabályok betartásának ellenőrzése a fejlett ipari országokban sokkal jobb, mint Magyarországon. A balesetek bejelentési fegyelme igen rossz, mivel nem érdeke sem a munkáltatónak, sem a munkavállalónak, hogy napvilágra kerüljön az esemény, hiszen akár a munkahely, akár a dolgozó hibájából következik be a baleset, ennek kiderítése pereskedést vagy egyéb retorziót von maga után, ezért többnyire a felek egymás között megegyeznek. Természetesen a halálos kimenetelű baleseteknél már nem lehet elsimítani az ügyet, ezért ezek az adatok már jobban egyeznek a nemzetközi statisztikákkal. A megoldást a munkahelyi balesetbiztosítási rendszer kialakítása jelentené, amibe az egészségfejlesztést és a primer prevenciós törekvéseket is honorálni lehetne. Azok a munkáltatók, akik minden tőlük telhetőt megtesznek a dolgozóik egészségéért és a biztonságos munkafeltételek megteremtéséért, kevesebb járulékot fizetnének, mint azok, akik mindezzel nem törődnek.