Annak vizsgálatánál, hogy ma hazánkban kb. hány ember dolgozik rákveszélyes munkahelyen, azt igen nehéz megmondani. A 16. táblázatban felsorolt iparágak dolgozói közül különösen a fizikai állományt kell veszélyeztetettnek tekinteni. Becslések szerint az összes kémiai, fizikai és biológiai kórokoknak kitett dolgozók száma egymillió, ebből kb. 200 ezer valamilyen formában érintkezhet rákkeltőkkel. 400 ezer munkavállalót járványügyi szempontból fontos fertőzések veszélyeztetik. A munkahelyi kockázatokat tovább növelheti a hazai géppark elavultsága és az automatizálás alacsony volta. A bejelentett foglalkozási daganatok száma Magyarországon mindössze 8-10 eset évente. A bejelentett esetek is szinte kizárólag volt uránbányászok közül kerülnek ki vagy azbesztexponáltak. A valódi számot csak becsülni lehet. A nemzetközi irodalom szerint a munkahelyek átlagosan 4–6%-ban felelősek a daganatos halálozásért. A hazai statisztikák ismeretében, ahol évente 30 ezer körül van a rákban elhunytak aránya, ez azt jelenti, hogy több mint ezer munkahelyi rákot kellene felismerni évente! A munkahelyi rák megelőzésének egyik fontos eszköze lehet, ha a munkavégzés kezdetekor (egy munkahelyre belépéskor), a munkaalkalmasság megállapításánál és az időszakos orvosi vizsgálat során – legalább a genotoxikus expozícióval veszélyeztetett munkahelyre belépő esetében – adekvát citogenetikai vizsgálatokat is elvégeznek. Azokat a munkahelyeket, amelyeken a dolgozók magas rákkockázatnak vannak kitéve a 16. táblázatban tüntettük fel. A táblázat tartalmazza azt is, hogy milyen típusú daganatok alakulhatnak ki és a rákkeltők IARC szerinti besorolását is ismertetjük.