A világon ma 1,2 milliárd, tehát minden hatodik ember, a férfiak 48%-a, a nők 12%-a dohányzó. A fejlett ipari országokban a fiatalok huszonévesen, a fejlődő országokban már tizenéves korban kezdenek dohányozni. Magyarország ebben a vonatkozásban a fejlődő országokhoz hasonlít. A világon évente 5 millió ember hal meg a dohányzás következtében, ami 2020-ra 10 millióra fog emelkedni. Az EU-ban 215 millió ember dohányzik, ebből 85 millió nő. A dohányzás részesedése a halálozásban 14%, ami azt jelenti, hogy Európában 1,2 millió ember évente a dohányzással kapcsolatos betegségekben hal meg. A kelet-európai régióban a dohányzók aránya eléri a 47%-ot. Az egyik hazai felmérés szerint a 11. osztályos fiúk 30%-a, a lányok 27%-a naponta dohányzik, ami alig különbözik a felnőttektől (férfi 38%, nő 25%). A hazai éves cigarettafogyasztás 2400 szál/fő, amiben az illegális cigarettaforgalom nincs benne. Az EU országaiban átlagosan 1600 szál cigaretta jut egy főre évenként. A dohányzás és az alkoholfogyasztás együttesen felelős a férfiak korai halálozásáért Magyarországon. Számos más kedvezőtlen tényező is szerepet játszik (helytelen táplálkozás, stressz, munkahely stb.), de mindezek eltörpülnek a dohányzás és az alkohol hatása mellett. A hazai statisztikákat összehasonlítva a nemzetközi halálozási adatokkal megállapítható, hogy a magyarok 7-10 évvel rövidebb élettartamra számíthatnak, mint a környező és nyugat-európai országok lakói.