A környezetbe került veszélyes anyagok 70%-a élelmiszerekkel, 20%-a a vízzel és 10%-a levegővel jut az emberi szervezetbe. A levegőszennyezés forrása lehet az ipar, a háztartások és a közlekedés. A mezőgazdaság a legkevésbé levegőszennyező ágazat, ugyanakkor a talaj- és vízszennyezésben jelentősen kiveszi a részét. A mezőgazdaságban alkalmazott növényvédő és talajjavító szerek bekerülhetnek a táplálkozási láncba, és az élelmiszer szennyeződések fő forrását képezhetik. Azok a szennyezők, amelyek a levegőbe kerülnek, az esővel a talajba mosódnak, így alakul ki a talajerózió és a talaj szennyezése is. A környezeti ártalom mellett fontos szerep jut a különböző gyógyszerek túlzó fogyasztásának is. Az emberek jó közérzetük érdekében bármit megtennének. A mai ember nem akarja tudomásul venni, hogy időről időre szenvednie is kell, ezért minden szenvedést igyekeznek megelőzni vagy legalább csillapítani. A fájdalom, a fejfájás, a rossz hangulat már önmagában elegendő ok a gyógyszerek szedésére. Az orvosok gyakorlatuk során nem csupán a valódi betegségeket kezelik, hanem a betegségek kialakulását megelőző tüneteket is. Ezzel sokszor sikerül a betegség valódi arcát elfedni, így megnő a lehetőség a téves diagnózisra és a késői beavatkozásra. Az öngyógyítás ezért veszélyes lehet. A természet kezünkbe adott jó néhány eszközt arra, hogy betegségek első tüneteit felfedjük. Ezekre odafigyelve korán felfedezhetjük a bajt (rossz közérzet, testsúlyváltozás, izzadás, szédülés, hőemelkedés stb.). A gyógyszeripar viszont gondoskodott arról, hogy minden tünetre találjunk tablettát a patikában. Így a hangulat, a közérzet és a munkaképesség mesterségesen is javítható a betegség lezajlásának idejére is. A modern ember sikereinek titka az, hogy sohasem beteg, minden lehetőséget kihasznál az érvényesülésre és birtokában van a legfontosabb információknak, amelyek az előbbre jutást szolgálják. Ennek érdekében gyógyszerekhez vagy természetes stimulánsokhoz fordul, és kémiai úton biztosítja a sikert.