A rák szempontjából talán leglényegesebb káros szenvedély a dohányzás. Ennek ártalmairól ma már mindenki rendelkezik megfelelő információval, mivel a dobozra is nagybetűvel írják rá, hogy rákot okoz és káros az egészségre. A feliratokkal egy időben jelentek meg azok a díszes fedődobozok, amelyek eltakarják a kellemetlen üzeneteket hordozó feliratokat. Talán éppen ezért a legfrissebb felmérések azt mutatták, hogy a fiatalok egészségét veszélyeztető tényezők között a diákok csak a hetedik helyre sorolták a dohányzást. Nem véletlen, hogy az egyre fiatalabb korosztály kezdett el rendszeresen dohányozni, hiszen a dohányzás ellenes kampányok ezeket a fiatalokat nem tudták meggyőzni. 1950-ben Magyarországon még csak 7 milliárd szálat, míg 2003-ben már 24 milliárd cigarettát szívtak el, de közben 1994-ben ez a szám 27 milliárd is volt. Jelenleg 20 milliárd szál körülire becsülik az éves fogyasztást. Ennek értéke mai áron közel 600 milliárd forint. Az összegnek több mint a fele állami bevétel, tehát az állam jelentősen érdekelt abban, hogy az emberek ne szokjanak le a dohányzásról. Naponta közel 80–90 honfitársunkat veszítjük el a dohányzás következtében, ami évi kb. 28 ezer halálesetet jelent. A dohányzás több korai halálesetet követel, mint a balesetek, gyilkosságok, alkohol, tűz, kábítószer és az AIDS együttvéve. Naponta annyi ember hal meg dohányzás következtében, mint az eddigi összes magyar AIDS áldozat. A dohányzás szempontjából különösen veszélyeztetett korosztály a 20 év alatti tanulók, szakmunkástanulók és a fegyveres testületek tagjai (katonák, rendőrök, tűzoltók stb.). Ezek között a dohányzás elterjedése elképesztő méreteket öltött. Néhány éve az iskolákban külön dohányzó részlegeket jelöltek ki. Ma már az iskolák többségében tilos dohányozni, viszont a tilalom ellenére a mellékhelyiségekben vágni lehet a füstöt. Tilalomfák álltásával különben sem lehet nevelni. A dohányzó szülő, tanár és orvos, pedig nem tekinthető hiteles lebeszélőnek. A statisztikáknál maradva a felmérések bizonysága szerint a 12–13 éves általános iskolai tanulóknak már 13–18%-a dohányzik. A közép- és a szakközépiskolák tanulói szinte osztályonként változó mértékben 18–50%-ig bevallottan dohányoztak. Itt utalok az ún. „dohányzási járványra”, amit az osztályban hangadó, menő fiúk vagy leányok okozhatnak. A sorköteles katonák között 2000-ben, a 20–23 éves korosztályt véve alapul, a megkérdezettek 78,5%-a dohányzott.

A labilis idegrendszerű egyének könnyen rabjává válnak az italnak és a dohányzásnak. A legújabb kutatások szerint a depresszióra, skizofréniára és dekoncentráltságra hajlamos fiatalok öngyógyításként alkalmazzák a cigarettát. A nikotin számos negatív hatása mellett segít az agy biokémiai egyensúlyának megteremtésében, mivel átmenetileg fokozza a GABA-receptorok érzékenységét, ami kellemes közérzetet, éberséget okoz. A dohányfüstöt a nikotin miatt szívják, mivel szellemi frissességet és kiegyensúlyozott lelkiállapotot idéz elő az acetilkolin- és nikotinreceptorokhoz kötődve. Szinte azonnali addikciót okozhat olyan személyeknél, akiknek az acetilkolinerg funkciója alacsonyabb szinten stabilizálódott. A cigarettában a nikotinon kívül kb. 4000 egyéb vegyszert és 60–80 humán rákkeltő anyagot sikerült azonosítani, ezért a dohányzók fokozottan veszélyeztetettek a rák szempontjából is. A tüdőrákosok 90% dohányzó, lásd a 17. táblázat összeállítását, melyből kiderül, hogy a dohányzás hány százalékban szerepel kóroki tényezőként a felsorolt daganatok esetében. Az alkohol és dohányzás együttes használatát az ún. halálos párosnak tartják, főleg nők esetében okoz komoly bajt az utódokban is. A nikotin nagyon gyorsan lebomlik a szervezetben és könnyen kialakul vele szemben tolerancia. Ezért a dohányzók nikotinéhsége egyre fokozódik, majd egy bizonyos szinten képes stabilizálódni és évekig állandó marad. Egyénileg különböző, hogy 10–20–40 szál az, ami a kellő dózist biztosítja. A dohányzás tehát nem azonos a nikotinfüggőséggel, hanem annál sokkal komplexebb folyamat. A rágyújtás ceremóniája, a kávéval vagy az itallal való párosítás többszörös kötődést biztosít. A drogok közül a dohányzásról a legnehezebb leszokni, pedig a hozzászokás szinte észrevétlen, és a káros hatások is csak későn vehetők észre. Mivel tudatmódosító hatása csak toxikus dózisban van, ezért veszélyérzetet sem kelt a használata. A családoknak igen nagy anyagi terhet jelent a dohányzás, míg élelmiszerre fejenként 70–100 ezer Ft jut évente, három dohányzó esetén családonként 300–450 ezer forint megy el cigarettára.

 

 

Általában a vegyszerek használata, az alkoholfogyasztás és a szükségtelen gyógyszerfogyasztás csökkentik a máj méregtelenítő funkcióját, ezért a rákkeltőkkel szembeni tolerancia is csökken. A káros szenvedélyek közül a dohányzás társadalmilag a leginkább elfogadott, de az egészségre legártalmasabb szenvedély, aminek leküzdését elsősorban neveléssel és alternatív örömforrások biztosításával lehet elérni. A dohányzás megelőzését már kisgyermekkorban el kell kezdeni, ebben igen nagy szerepe van a szülőknek, az óvodai és iskolai programoknak. Az ifjúság védelmét elsősorban a jó példa és az egészségre ösztönző életforma és a folyamatos, hasznos elfoglaltság védi meg az unaloműző dohányzástól és más káros magatartási formáktól.