Tompa Anna

Sérült világunk egészsége


Az autó mint státusszimbólum

A globalizáció egyik alapfeltétele a közlekedés. Európában évente kb. 700 millióan repülnek. A helyváltoztatás ilyen szédületes üteme, teljesen új helyzetet teremtett a világon. A repülőgépek naponta több időzónát is képesek átrepülni, ezzel teljesen összezavarják az emberek biológiai óráját. A pilóták és a repülő személyzete ezért állandó „időzavarban” van, ami hatással van a hormonális rendszerükre, az alvási ciklusokra és az egészségükre. Nem véletlen, hogy a repülőgépek személyzetét vetik alá a legszigorúbb alkalmassági vizsgálatnak. De maradjunk a földön. Az autók sebessége sem szokványos az emberi léptékkel mérve. A lovagolás vagy tevegelés 20–30 km/órás sebességgel még kitűnően tolerálható az emberi szervezet számára. A lovak motorizált formái viszont gyakran 140–160 km-es sebességgel száguldanak, ami már komoly stresszt okoz, főleg a kezdő vezetők számára. Ez meg is látszik a baleseti statisztikán. Európában kb. 40 ezren halnak meg az utakon évente. Magyarországon kb. 1250-en. 2020-ra várhatóan a harmadik helyre kerül a motoros jármű okozta halálozás közvetlenül a szív-érrendszeri és a daganatos halálozást követi majd.
A márkás autó használata és birtoklása még mindig hiúsági kérdés. Jelzi az anyagi erőt, a hatalmat és a függetlenséget. Azt a látszatot kelti, főleg a reklámok segítségével, hogy egy jó autó az ember összes vágyát képes kielégíteni. Megteremti az elismertséget, a mobilitást (nincsenek távolságok) megszabadít a terhek viselésétől, nagyobb esélyt teremt az optimális partner kiválasztására, mert a nőknek lehet vele imponálni. Egy jó minőségű autó átjárást jelent az egyik társadalmi osztályból a másikba, tehát a társadalmi felemelkedés egyik, pénzért megvásárolható formája. A férfiak, még ha családosak is, fokozhatják szexuális vonzerejüket és szabadságukat az autó segítségével, hiszen olyan privát szférát jelent, ami nehezen ellenőrizhető. Ennek az a következménye, hogy viszonylag rövid távolságokat sem hajlandók gyalog megtenni, ami teljes elkényelmesedést és a vázizomzat sorvadását, a csontok és az ízületek deformitását, a lábak átalakulását eredményezi. A környezetszennyezés elleni küzdelemben ezeket a járulékos előnyöket figyelembe kell venni, mert különben teljesen felesleges a meggyőzés és az emberek nem fogják önkorlátozó módon kevesebbet használni a gépkocsijukat, pedig a Föld energiakészletének kihasználása főleg a motorizáció eredménye. Tehát a levegőszennyezés egyik fő forrása a közlekedés. A gépjárművek száma jelentősen megemelkedett és a korszerűtlen motorok sem kerültek ki még a közlekedésből. A motoros járművek száma ma Magyarországon meghaladja a hárommilliót. Ennyi járművet a hazai úthálózat nem bír el, különösen azokat nem, akik a közlekedés szabályait sem tartják be. Magyarországon a halálos közlekedési balesetek a haláloki statisztika harmadik helyén állnak. Ennek oka elsősorban a gyorshajtás, a fegyelmezetlen vezetési stílus, az alkoholos és a drogvagy gyógyszerhatás és a járművek, valamint az utak rossz műszaki állapota. Az alternatív közlekedési módok (kerékpár, tömegközlekedés) azért nem népszerűek, mert az utazási feltételek nem eléggé kulturáltak. A járművek szintén elavultak, ritkán járnak, nincs megbízható menetrend, a köztisztasági feltételeknek pedig alig tudnak megfelelni. Különösen a távolsági buszok és a személyvonatok állapota siralmas. A közúti balesetek okozta kár évente több mint százmilliárd forint, annak ellenére, hogy a személyi sérüléssel járó közúti balesetek száma az elmúlt 15 évben fokozatosan csökkent, mint az a 2. táblázat mutatja. A balesetet szenvedett közel 37 ezer emberből 2432 halt meg az utakon és 160 vasúti szerencsétlenség következtében. 2005-ben az összes sérülés 27 505 személyt érintett, ebből 1278-an haltak meg autóbalesetben és 91-en a vasúton. A javuló tendencia főleg a gépkocsik műszaki állapotának (légzsák, biztonsági öv) köszönhető, és a gyermekülések kötelezővé válása miatt kevesebb gyermek hal meg az utakon. A sérülések száma viszont még mindig nagyon magas. Ezért a közlekedés biztonságának javítása továbbra is elsőrendű népegészségügyi érdek (2. táblázat).
 
2. táblázat. Személyi sérüléses közúti közlekedési balesetek
Év
Közúti baleset során
Vasúti baleset során
 
összesen
meghaltak
megsérültek
összesen
meghaltak
megsérültek
1990
27801
2 432
36 996
3 226
160
570
1993
19 527
1 678
25 430
3 168
260
585
1994
20 722
1 562
26 961
2 455
152
542
1995
19 817
1 589
25 886
2 627
126
420
1998
20 147
1 371
26 392
2 295
115
370
1999
18 923
1 306
24 670
2 246
106
359
2000
17 493
1 200
22 698
2 098
105
387
2001
18 505
1 239
24 149
2 050
96
426
2002
19 686
1 429
25 978
2 347
108
428
2003
19 976
1 326
26 627
2 186
118
324
2004
20 957
1 296
28 054
2 355
94
357
2005
20 777
1 278
27 505
2 242
91
32
 

Sérült világunk egészsége

Tartalomjegyzék


Kiadó: Semmelweis Kiadó

Online megjelenés éve: 2026

Megmutatja a lélek és a test harmóniájának fontosságát, biológiai érvekkel támasztja alá a nevelés, a család és a boldog társkapcsolatok életmentő szerepét. Hittel vallja, hogy a veszélyek leküzdhetők, csak meg kell ismerni ezeket. A könyv ebben segít mindazoknak, akik nem csupán magukra gondolnak, hanem a jelen mellett a jövőt is biztosítani szeretnék.

Hivatkozás: https://mersz.hu/tompa-serult-vilagunk-egeszsege//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

Kivonat
fullscreenclose
printsave