Elméleti háttér – társadalmi szerződés és Hobbes kora

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A társadalmi szerződés eszméje a kora újkorban vált a politikafilozófiai gondolkodás központi elemévé, amelynek keretében a politikai hatalom legitimitását az egyének megegyezésére vezetik vissza. Thomas Hobbes e szerződéselméleti hagyomány első igazi megalkotója volt. Jóllehet őt megelőzően is találkozhatunk a közösségi beleegyezés gondolatának előfutáraival, ám Hobbes volt az, aki a 17. században radikálisan új alapokra helyezte a társadalmi rend indoklását. A természeti állapot hipotézisével szemléletesen bizonyította, hogy kormányzat híján az emberi együttélés szükségszerűen káoszba és erőszakba torkollik. Kortársaihoz – és későbbi követőihez – viszonyítva Hobbes elmélete extrémnek számított abban, hogy a korlátlan és abszolút szuverenitás mellett érvelt a béke megőrzése érdekében (Blanco 2022, 15.).

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Hobbes megértéséhez fontos életének történeti beágyazottságát figyelembe venni, hisz művei az angol polgárháború és a harmincéves háború árnyékában születtek. Nem meglepő, hogy a Leviatán (1651) című alkotás – amely mérföldkő a politikafilozófiai gondolkodásban – a béke és a rend feltételeit kutatta. A történelem viharai közepette megfogalmazott válasza a kompromisszum nélküli erős állam eszménye lett. Noha emiatt az utókor gyakran vádolta őt a zsarnokság igazolásával, de Hobbes motivációja végig a béke és a rend megóvása volt. Hangsúlyoznunk kell, hogy Hobbes célja nem az elnyomás, hanem a túlélés feltételeinek biztosítása. Filozófiájának normatív üzenete – minden keménysége ellenére –, hogy az emberek biztonságát csak a megoszthatatlan, legfőbb hatalom képes garantálni, s e nélkül a társadalom újra és újra széthullik az erőszak hullámaiban. Rendszerének szigorú kerete mögött ott áll a felismerés, hogy bizonyos helyzetekben – amikor a társadalmi rendet súlyos veszély fenyegeti – csak radikális politikai lépések menthetik meg az életet, és biztosíthatják a békét.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Hobbes gondolatai jelentős hatást gyakoroltak az utókorra: alapműve, a Leviatán megkerülhetetlen referenciapont lett a modern politikai gondolkodásban. A későbbi filozófusok és politikusok is gyakran reflektáltak Hobbes téziseire – akár egyetértésben, akár kritizálva azokat. A társadalmiszerződés-elmélet fejlődése végigkövethető egészen a felvilágosodástól napjainkig, és abban Hobbes mindig viszonyítási pont maradt. A 21. század globális problémái azonban új kontextusba helyezik Hobbes elméletét, ugyanis felmerül, hogy a társadalmi szerződés elvét nem csupán az egyének viszonylatában, hanem a nemzetek közösségében, sőt az emberiség egészére kiterjedően is alkalmazni kell.
Tartalomjegyzék navigate_next
Keresés a kiadványban navigate_next

A kereséshez, kérjük, lépj be!
Könyvjelzőim navigate_next
A könyvjelzők használatához
be kell jelentkezned.
Jegyzeteim navigate_next
Jegyzetek létrehozásához
be kell jelentkezned.
    Kiemeléseim navigate_next
    Mutasd a szövegben:
    Szűrés:

    Kiemelések létrehozásához
    MeRSZ+ előfizetés szükséges.
      Útmutató elindítása
      delete
      Kivonat
      fullscreenclose
      printsave